Sárközy Péter: Kiterítenek úgyis. József Attila kései költészete (Budapest, 1996)
„A legenda oda” - József Attila-problémák a tények tükrében
alapján nevezték Moszkvában is fasisztának József Attilát.151 József Attila azonnal válaszcikket írt a Platformtervezet ellen, melyet Tamás Aladár útján Fürst Sándorhoz juttatott el, hogy vigye ki magával Moszkvába, de a válasz vagy nem jutott el rendeltetési helyére, vagy ott nem vették figyelembe (ma már csak a válasz első változata maradt fenn József Attila kéziratai között), illetve 1932-ben közöltek egy „hozzászólást” Gergely Sándor, Hidas Antal, Illés Béla és Lippay Zoltán aláírásával, melyben így módosult József Attila „besorolása”: „A proletárirodalom mellett néhány vele rokonszenvező író is jelentkezett. Ilyenek Illyés Gyula, József Attila, Kodolányi János, Háy Gyula.”152 A visszaemlékezők szerint József Attila írt egy keserű verset is az őt ért igaztalan támadásra, de azt állítólag, Szántó Judit és Sándor Pál kérésére maga megsemmisítette. 1932-ben József Attila még a mozgalomhoz tartozónak érezhette magát. Részt vett az idő közben illegálisan hazatért, és a statáriális rendelkezések alapján halálra ítélt Sallai Imre és Fürst Sándor megmentését célzó Halálbüntetés Ellenes Szövetség röpiratának megszövegezésében, amely miatt őt is beperelik nemzetgyalázás vádjával. 1932 októberében jelenik meg második „munkásmozgalmi” kötete, a Külvárosi éj, melyet a baloldali érzelmű kritikusok először lelkesen köszöntenek. Danzinger (Agárdi) Ferenc a Korunk 1932. novemberi számában közölt bírálatában József Attilát a kötet versei alapján a szocializmus költőjének nevezi.153 Hasonlóképp Pákozdy Ferenc, József Attila ifjúkori barátja, aki már 1927-ben Lázadó Krisztus címmel írt köszöntő verset barátjához, a hódmezővásárhelyi Hetivásár 1933. január 2-i számában lelkesen üdvözli a kötetet: „Körülbelül ő az első, kiben a tételes szocializmus elemi hatású költészetté ötvöződött... ”154 A sors keserű iróniája, hogy az egyik legigaztalanabb támadás, a Társadalmi Szemle 1933. februári számában megjelent kritika szerzőjét is Pákozdy Ferencnek hívták. Ez a bírálat „pártutasításra” született, célja az volt, hogy bizonyítsa, József Attila és költészete nem tartoznak a „proletárirodalom” körébe: „A magyar proletárirodalom sok problémája új problémával szaporodott: József Attilával ... éppen ezért kétszeres kötelesség őszinte marxista kritikával mérlegelni József Attila irodalmi munkásságát... csak 2 — 3 olyan verse maradt, amely valóban értéke a szocialista irodalomnak. ...Az eddig felsoroltak alapján meg kell vallanunk, hogy József Attila nem proletárköltő. ...József Attila... nem él benne a munkásmozgalom eleven sodrában.”155 A Társadalmi Szemle igaztalan bírálatára még a Nyugat is reagált. A szerkesztőség 83