Sárközy Péter: Kiterítenek úgyis. József Attila kései költészete (Budapest, 1996)
„A legenda oda” - József Attila-problémák a tények tükrében
a pohárban, és ekkor szakadt meg végérvényesen a kapcsolat József Attila és az illegális kommunista párt között. Szabolcsi Miklós, a kérdéskör hivatott elemzője szerint „1933 végéről, 1934 elejéről — származhatik az a talán budapesti pártszervezettől származó, több elvtársnak szóló utasítás, hogy József Attila nem tagja a pártnak, meg kell vele szakítani a kapcsolatot.”160 Horváth Iván úgy véli, az, hogy József Attilát „unos-untalan lefasisztázták”, abban a korban nem volt annyira „rettenetes”, ám az, hogy egy kommunista folyóiratban a pártfegyelem betartása ellen uszított az antifasiszta munkásegység nevében, az már teljességgel elfogadhatatlan volt. „Ha kizárták, ezért zárták ki, bizonyos szempontból joggal.”161 De szerinte nem kellett kizárni, hiszen ekkor már a költő tudatosan szakított a párttal. Erre több példát hoz fel, többek között Garai János József Attila ellen írt versét, átírva a Mondd, mit érlel-l, azzal vádolja a költőt, hogy „jobbra tért”: mondd, mit érlel ennek a sorsa, ha balról egy nap jobbra tér, mert rájött arra, hogy a készpénz az osztályharcnál többet ér ... Dalolj, dalolj, Attila szaktárs, „Hálódról, „Fák”-ról bus danát. Hűvös halomba gyüjtsd a pengőt s fényesre nyald a burzsoát! Rossz perceidben hiába Írnál „elvtárs”-sal spékelt dühös sorokat: egy osztályharcos pöcegödörben megannyi versed elrohad.162 Horváth Iván szerint az is, hogy József Attila utolsó, elméleti cikkét A szocializmus bölcseleté-ről, melyben nyíltan vitába száll a bolsevizmus elméletével és gyakorlatával, már a szociáldemokrata párt hivatalos elméleti folyóiratában, a Szocializmus 1934. novemberi számában közölte, mindenképp azt mutatja, hogy József Attila maga is tudatosan elhatárolta magát a hazai illegális és a moszkvai hivatalos bolsevista mozgalomtól. Azaz, nem kellett kizárni, mert ő maga hagyta ott a pártot. Horváth Iván: „A legvalószínűbbnek... azt tartom, hogy a kizárási határozat már a költő kilépése után született, és az sem bizonyos, hogy a költő egyáltalán tudomást szerzett róla.”163 85