Sebők Melinda: A Nyugat árnyékában. György Oszkár pályája (Budapest, 2011)
Líra a Nyugat árnyékában
A költőt a gyermekkori halálélmény tette fogékonnyá a halálsejtelem megverselésére. Számos műve önéletrajzi ihletettségü, sorsa és lírája - főleg az első kötet verseit figyelembe véve - szerves kapcsolatban állnak egymással. így költészete a vallomásos lírával rokonítható, szinte kiírja magából gyermekkori tragédiájának, az édesanya halálának sokkoló élményét. Az In memoriam kötet vallomásos verseinek dramatikus élménye a halál. György Oszkár vallomásos lírája nem visszafordulás az élmény személyességéhez, hanem olyan modern hangulati élményt közvetít, melyben az ént valamilyen belső ellentmondás, feszültség uralja. E szubjektív beszédmóddal a modern magyar líra olyan újszerű poétikai sajátosságait valósítja meg, melyek tovább élnek József Attila és Radnóti Miklós hasonló témájú verseiben. József Attilánál a mama halálának keserű élménye, az árva gyermek szeretet utáni sóvárgása; Radnóti személyes csalódása, a születését kísérő kettős tragédia visszatérő témája a verseknek. Ez a gyermekkori megrázkódtatásból fakadó modern vallomásosság, melynek György Oszkár az egyik előfutára - Magyarországon az 1920/30-as években József Attila és Radnóti költészetével már a háború előtt - Amerikában csak később, a második világháború után formálódik (Robert Lowell és Sylvia Plath lírájában). György Oszkár tehát a századelőn írt verseivel egy kifejezetten modem irányt képviselt. Modern költői képeivel megérdemelten lett volna helye a klasszikus modernség első hullámának, az 1908-ban induló Nyugat első nemzedékének költői között. György Oszkár első kötetének versei rendelkeznek azokkal a költői eszközökkel, mindazzal a szépséggel és tartalommal, ami a modern költészet sajátja. Mégis perifériára került, az 1910-es és 1920-as években teljesen kiszorult a Nyugatban publikáló költők sorából, s költészete hosszú időre feledésbe merült. A Nyugat első nemzedékének vonzásában alkotott, de ami publikálásának lehetőségeit és verseinek elismertségét illeti, csak a Nyugat árnyékában tudott létezni. Az 1930-as években Babits ugyan segíti költőbarátját néhány versének megjelentetésével, ám 1935-től inkább a késő modemitás második hullámának költői szerepeltek a Nyugatban, főleg Szabó Lőrinc, majd a folyóiratokat is szerkesztő Kassák Lajos és György Oszkár tanítványaként ismert Jankovich Ferenc lírája lett meghatározó. 106