Sipos Balázs: Sajtó és hatalom a Horthy-korszakban. Politika- és társadalomtörténeti vázlat (Budapest, 2011)
III. Politikai rendszer és politikai nyilvánosság
időszak nagy álmát hozták egyre közelebb: a sajtó „keresztény nemzetivé” tételét. (A kamara és a numerus clausus összekapcsolásának gondolata 1920-ban többször és több formában is felmerült.) Ezek a megjegyzések persze kockázatosak, hiszen erőteljesen emlékeztetnek arra a leírásra, amely szerint az egész Horthy-korszak az ellenforradalom időszaka, és amely leírás többek között Major Róbert 1945-ös könyvében is szerepelt; ennek címe: 25 év ellenforradalmi sajtó, 1919-1944,46 Részben emiatt szükséges hangsúlyozni, hogy a Horthy-korszakat az 1914 előtti Magyarország liberális konzervatív szisztémájának továbbélése, és annak tagadása, valamint a forradalomellenesség jegyében született ellenforradalom egyszerre határozta meg (tehát azután is, hogy a jobboldali radikálisoknak és a konzervatívoknak a politikai rendszer meghatározására irányuló küzdelme az utóbbiak javára eldőlt). Az ugyanakkor kérdéses, hogy beszélhetünk-e egyetlen politikai rendszerről az egész korszakra gondolva, és nem kell-e legalábbis „rendszeren belüli rendszerváltásról” szólni 1922-re, majd 1938/1939-re, végül 1944 tavaszára gondolva.47 A sajtóirányítás jogi bizonytalanságai: a jogállamiság korlátái Az, hogy a sajtó életét korlátozó rendeletek hatályban maradtak, nem csupán azért érdekes, mert így rendelettel írtak felül törvényt, és mert ily módon a két világháború közötti időszak végig a „háború ideje” volt. Hanem azért is, mert az érvényes, 1914. évi XIV. sajtótörvény több ponton sem harmonizált e szabályokkal és az 1921. évi államvédelmi törvénnyel (Átv.); ugyanez a probléma állt fönt a büntető törvénykönyv és az Átv. között. Továbbá utalni lehet a szemérem 46 Az újságíró és közgazdász Major Róbert egyébként népbírósági szóvivő volt, majd 1947-ben emigrált. 47 Lásd Turbucz Dávid: A politikai rendszer jellege a Horthy-korszak első tíz évében. I. m. - Turbucz a kissé faramucinak tűnő „rendszeren belüli rendszerváltás" fogalmát annak kapcsán vezeti be, hogy 1922-ben a titkos választásról áttértek a titkos és a nyílt választási rendszer kombinációjára. 127