Sipos Balázs: Sajtó és hatalom a Horthy-korszakban. Politika- és társadalomtörténeti vázlat (Budapest, 2011)
III. Politikai rendszer és politikai nyilvánosság
Ami az utóbbit illeti, sajtójogi ügyekben alkalmanként nézeteltérés volt például a miniszterelnökségi sajtófőnök és a belügyminiszter között is. Ángyán Béla a Gyógyszerészek Lapja betiltását kérte Rakovszky Iván minisztertől, mondván: a lap a patikussegédek osztályharcát hirdeti. Rakovszky azonban úgy látta, hogy a lap hangja nem annyira „osztályharcos” hogy be lehessen tiltani. Azt javasolta, hogy figyelmeztessék a szerkesztőt (amint figyelmeztették Az Estet vagy mondjuk a Pesti Hírlapot, mind a kettőt egy-egy miniszter megsértése miatt). Ezzel szemben ugyanekkor a sajtófőnök kérésére a belügyminiszter rögvest betiltotta az Amerika című kéthetente megjelenő lapot. Ebben ugyanis azt állították, hogy „a korrupció teljesen hatalmába kerítette az ország gépezetét”. A két politikus egyetértett abban, hogy ezzel megsértették Magyarország jó hírnevét, amit az államvédelmi törvény büntetni rendel.74 A már érintett Szocialisták-perben az ügyészség a Btk. 172. §-a bekezdésébe ütköző osztály elleni izgatás miatt emelt vádat. Ennek kapcsán az tűnik meglepőnek (és egyben ez volt a viszonylag enyhe ítélet egyik oka), hogy se a vádiratban, se később nem merült fel: József Attila az osztály elleni izgatáson kívül az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására irányuló izgatást is elkövette. Ezzel szemben a Ni kanta (Énekeljünk!) című kötet 1929-es megjelenése után az ügyészség a Btk. 172. §-a és az 1921. évi III. törvény (Ávt.) 5. §-a alapján izgatás vétsége miatt emelt vádat. A kötetben közölt - „Ha hosszú harc után haza...” című - költeményben szerepelt a következő részlet: „...ezrek élnek palotában, nevető semmittevésben [...] / Félre nyomor és éhség! / Mosd el őket, mint az áradat / És proletár nem lesz többé! / Ragadd meg proletár a kalapácsot a küzdelemre! / Pusztuljon a földről tőke csoportja! [...] Törjétek szét a rozsdás bilincset és ti fogtok uralkodni a világ felett!”.75 Ezért a költeményért a kiadót az enyhítő körülmények miatt bör-74 MOL K-26, 1923-V-475.; Tespedés és feltámadás. Amerika, 1923. szeptember 15. - A bíróságok egymástól jelentősen eltérő ítéleteire lásd a korábban mondottakat. 75 A Sajtó, 1931/9. 462-468. 139