Sipos Balázs: Sajtó és hatalom a Horthy-korszakban. Politika- és társadalomtörténeti vázlat (Budapest, 2011)
III. Politikai rendszer és politikai nyilvánosság
tön helyett végrehajtandó fogházbüntetésre ítélte a Kúria. Viszont József Attila perében a nyolcnapi fogházbüntetés végrehajtását annak ellenére függesztette fel három évre, hogy a Szocialisták című vers a bírósági „olvasat” szerint gyűlöletkeltő módon izgat a tőkésosztály ellen, osztályharcot hirdet, és a munkásosztály hatalmát követeli. Az államvédelmi törvény pedig az állam és a társadalom törvényes rendjét védi az ilyen tevékenység ellen.76 Ehhez az ítélethez képest meglepőnek tűnhet a következő eset: egy sajtóközlemény szerint „a burzsoázia megrabolja a munkásokat, a munkásosztály életszínvonalának letörésén dolgozik, le akarják törni a munkások erejét, hogy a tőkések annál könnyebben bánjanak el a munkásokkal” A Kúria megállapította, hogy e közlemény az osztályuralom erőszakos létesítésére is izgat, és ez cselekmény nem „alkot” „jogi egységet” „a Btk. 172. §. II. bekezdésébe ütköző izgatás bűntettével” hanem „anyagi halmazatot kell [...] megállapítani” - azaz az állítás az Ávt. 5. §-ába és a Btk. 172. §-ába egyaránt ütközik.77 1924-ben a Kúria elítélte F. Ferencet, mert elénekelte az Inter nacionálét, és kijelentette: „leszek én még Mezőhegyesen jószágigazgató”. Az indoklás szerint a mezőhegyesi jószágigazgatói állás a törvény szerint tudományos képzettséghez kötött, azaz a F. Ferenc szitásmester csak a kommunizmusban nyerhetné el a pozíciót. Azaz az államvédelmi törvény 5. §-a szerinti izgatást követett el.78 Nehezen lehet megmagyarázni, hogy ha a jószágigazgatói állásra aspirálás az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására irányuló izgatás, akkor a Szocialisták miért nem az; de e tekintetben nem példa nélküli a József Attila ügyében hozott ítélet. A Kúria ehhez hasonlóan csak osztály elleni izgatást állapított meg akkor is, amikor a vádlott azt közölte: „akik végig küzdöttek a háborúban, nincs megélhetésük, ruházatuk; az urakat és a földbirtokosokat fel kellett volna akasztani, mint Oroszországban”. Továbbá nem találta büntetendőnek a következő kijelentéseket: 76 BHTIX. k. 1077. 77 A Sajtó, 1938/12. 15. 78 BJT76. k. 1-2. sz. 13-14. 140