Soltész Márton: Csalog Zsolt (Budapest, 2015)
I. A regény körül
A REGÉNY KÖRÜL így nézve különös, hogy Falus Róbert, a Népszabadság kritikusa azért marasztalta el a Gyökereket, mert „az első személyű számvetés [...] a művészi objektivitás" „gátja” lett,137 138 holott nem másról van itt szó, mint arról az elévülhetetlen esztétikai törvény(szerűség)ről, amelyet József Attila az 1924-es Nem én kiáltok soraiban így fogalmazott meg: „Hiába fürösztöd önmagadban, / Csak másban moshatod meg arcodat." Dokumentum és dokumentarizmus A Csalog-életművet érintő vizsgálódásaink egyik alapvető kérdése az egyes szövegek dokumentum voltának mibenlétére irányul, egészen pontosan arra, hogy az elkészült mű maga lesz dokumentum^ valaminek, valakinek - egyénnek, életviszonynak vagy társadalmi helyzetnek), avagy a mü alapanyagául szolgáló nyersanyag kölcsönöz dokumentaritást az elkészült alkotásnak, az kódolja bele valóságstruktúráját (stílusát, intonációját, propozicionális tartalmát) a műalkotás létszerkezetébe. A válasz nem könynyű, tekintve, hogy a biográfiai-civil szerző által adott és a kortárs irodalmi és irodalomtudományi horizontok által megengedett válaszok között kényszerű választást implikál. Csalog Zsolt, aki - saját bevallása szerint - úgy érezte: egyszerűen „kötelessége” „bizonyos hétköznapinak látszó sorsokat a magnó segítségével megörökíteni",138 s aki azt vallotta: „minden könyvemmel a közvéleményt akarom befolyásolni”,139 nyilvánvalóan egyszerre vállalta az előbbit is, az utóbbit is. Kiss Zsuzsannának adott 1991-es interjújában ugyanakkor jelezte: „Az olvasót nem igazán érdekli, hogy dokumentumot olvas-e vagy sem, csak jó legyen".140 A kritika véleménye szintén megoszlott e kérdésben; Kartal Zsuzsa például leszögezte: „Az olvasónak nincs joga kutatni, honnan szerzi nyersanyagát az író”.141 Nos, hogy a Csalog-olvasók vajon kutakodtak-e, ennek, megvalljuk, nem jártunk utána, bár úgy hisszük, e kérdés nincs is közvetlen összefüggésben a Kilenc cigány műfajelméleti problémáival. Sokkal lényegesebb ez utóbbi 137 Falus Róbert, [Temető, ősszel], Népszabadság, 1977. május 3., 7. 138 Vörös T. Károly, „Az ember nem tehetetlen": Beszélgetés Csalog Zsolttal, Népszabadság, 1989. június 17., 19. (Kiemelés tőlem - S. M.) 139 Csalog Zsoltnak a Doku 56 bemutatóján elhangzott szavait idézi: F. P., Az élő emlékezet megmentése - Csalog Zsolt új könyve: Doku 56, Népszabadság, 1990. július 17., 9. (Kiemelések tőlem - S.M.) 140 Kiss,„Lágyinterjúzom"... i. m„ 1078. 141 Kartal, Temető, ősszel... i. m. (Kiemelés tőlem - S. M.) 202