Soltész Márton: Csalog Zsolt (Budapest, 2015)

I. A regény körül

A REGÉNY KÖRÜL komolyan"166), mint Eszter nénivel a falubéli asszonyok („Tudja, maga ollyan kis FIÍNOM, ollyan félig izé!"167). Jakab István168 egyszerre külső és belső né­zőpontja vezeti el azután a hőst az alábbi fölismeréshez: „Az én tapasztalatom szerint a munkások nagyjából egyformák. Addig have­rok, ameddig az érdekeiket semmiben nem veszélyezteti a haverság. De abba a pillanatba, hogy valami az ő érdeküket, pénzüket, állásukat, előmenetelü­ket, akármicsodájukat veszélyezteti, tovább már nem mennek, azonnal oda­­állnak az érdekeik oldalára, saját magukér harcolni és nem törődnek semmi mással, föláldoznak bárkit.169 A strukturális metafora A tengertakartam látni legizgalmasabb, centrális szerepű-jelentőségű szaka­sza minden bizonnyal az Én voltam a ló című portré nyitánya, melyben az Esz­mélet XII. versének-versszakának József Attila-i (etikai-esztétikai-ontológiai) magatartása, a meghallgatást és a hallhatóvá tételt egyszerre jelképező fül mediátori szerepe kerül a hős nosztalgikus vágyakozásának középpontjá­ba.170 A subject of consciousness - nyilván a szöveg „faction”-karakteréből171 következő - eltolásai ellenére tisztán megragadható: e vágy artikulációjának mélyén a megnyilatkozást késztető, a fonolexémának narratív „hangot” köl­csönző aposztrofikus-prozopopeikus csalogi attitűd munkál. így lehet, hogy az „én állok minden fülke-fényben, / én könyöklők és hallgatok" szekvencia által jelölt eszmei-poétikai magatartás az őt belülről adaptáló életmondás és kívülről alkalmazó kisregény - velük pedig az egész életmű - strukturális metaforáiévá emelkedik. „A Vince egyszer mesélte, hogy ő lakott a vasút mellett, és - de már elfelejtet­tem hogy hol mondta hogy vasút mellett lakott. 166 TALI, 371.; TAL2,298. 167 PR1, 80.; PR2, 84.; PR3,62. 168 Jakab Istvánnal 1975-ben készült a portré alapjául szolgáló életútinterjú - Budapesten. 169 TALI, 365.; TAL2,293-294. 170 E magatartásról részletesebben: Soltész Márton, Látás és hallgatás az Eszméletben = S. M., Működés: Tanulmányok, kritikák, előadások, jegyzetek, Pomáz, Kráter Kiadó, 2013 (Teleszkóp Könyvek, 27), 88-94. 171 Radnóti Sándor terminusa, amely a „tény" és a „fikció” együttes jelenlétére utal a Csalog-szö­­vegekben. Radnóti, A „faction"... i. m. 212

Next