Sz. Fehér Judit et al. (szerk.): Móricz Zsigmond, a Kelet népe szerkesztője. Levelek 1. (Budapest, 1988)
Levelek
88. FÖLDESSY GYULA - MÓRICZ ZSIGMONDNAK [Budapest, 1940. febr. 23.] Kedves Barátom, a napokban kaptam egy hosszabb levelet Straka Antaltól, a volt magyarországi sajtóelőadójától a volt csehszlovák követségnek. (Bizonyára Te is ismerted, vagy hallottál róla. Igyekezett szorosabb kapcsolatot teremteni a magyar és cseh és tót irodalom között, s Pesten létekor sok cseh poétát fordíttatott jónevű s kitűnő magyar költőkkel, így Illyéssel, Szabó Lőrinccel s József Attilával is.) Azt írja, hogy február 8-án egy nagy prágai teremben igen nagy publikum előtt rendkívüli sikerű Ady-estét tartottak, húsznál több Ady-verset szavaltak el kitűnő cseh fordításban. Kiadót is kaptak, aki három nagy kötetben adna ki vagy 300-on felüli Ady-verset. Én Ady-ügyekben állandó levelezésben vagyok vele, s már régóta tudok az ő Ady-akciójukról. Az Ady-verseket egy Hartl Antonin nevű kiváló cseh költővel együtt fordítják, már eddig 73 kész fordításuk van. A feleségem tökéletesen beszél tótul (az „irodalmi” nyelven is), s így csehül is mindent jól megért, s mint jó muzsikus, a verstant is éppúgy ismeri és érti, mint én, átnézte, Ш. átnéztük vele együtt ezeket a fordításokat, s nagyon jóknak találja. A Straka, ill. a csehek Ady-kultuszának van politikai háttere-rugója, éspedig kettős. Az egyik: Adyt nagyon alkalmasan fel tudják használni - mostani szorongatottságukban - nemzeti, fájó érzésük álarcozott kifejezésére; a másik s a mi szempontunkból fontosabb: ösztönösen és tudatosan keresik a magyarban szövetségesüket a „sváb” ellen, tehát ugyanaz a tendencia erősödik és terjed náluk, mint amit nálunk szegény József Attila és Németh Laci képviselnek, vagy helyesebben már Ady s (azt hiszem, igen sokban) Móricz is képviselt. Erről expressissimus verbis nálunk se lehet írni, mégis úgy gondolom, jó volna a Kelet Népében okosan, óvatosan, de azért a tollat jól megnyomva írni erről a cseh Ady-mozgalomról. Mindenen túl mégis tudomásul veendő minálunk, hogy egy magyar költő ilyen nagy hatással van egy nemrég „ellenséges” náció legkülönbjeire, sőt annyira egyetemesen emberi a mi Adynk, hogy a csehek most az ő verseinek kottájára szerzik mai fájdalmaikat és zokogásaikat. Elküldtem volna a Straka levelét, de még nem feleltem neki, s aztán gyűjtöm is a leveleit Ady-gyűjteményben - a jövő számára. Ha mint szerkesztő, úgy véled, hogy meg kell emlékezni lapotokban erről a prágai Ady-mozgalomról, én 30—40 sorban szívesen megírnám ezt. De légy kegyes erről egy lapon értesíteni vagy értesíttetni. Szeretettel üdvözöl s már nagyon várja az összegyűjtött munkáid megjelenését tisztelő híved: Bpest, 1940. febr. 23. Földessy Gyula II.,Tulipán u. 18. 63