Sz. Fehér Judit et al. (szerk.): Móricz Zsigmond, a Kelet népe szerkesztője. Levelek 2. (Budapest, 1999)
A levelek jegyzetei
Komáromban kell lámán: Móricz a Protestáns Irodalmi Társaság meghívására 1940. ápr. 27-én Tatán, 28-án pedig Komáromban járt, és a népfőiskola (I. erre az 55. sz. jegyzetet) problémáiról tartott előadást. Vo. a 152. és 154. sz. levéllel. —a legközelebbi alkalommal elmegyek: Móricz martonvásári útjáról nincs dokumentumunk. 149. К: PIM М. 100/2414. — lf. Gépiratmásolat autográf ceruzaírású rájegyzésekkel. 150. K: PIM M. 100/2402/25. — 1 f. Gépiratmásolat Móricz Zsigmond ceruzaírású rájegyzésével: 422-930.1. a könyvnapra megjelenik a Kdei Népe kiadásában a Magvető c. antológia: A Magvető antológia valóságos korigény hatására jött létre. A harmincas évek végén nagy lendülettel kezdtek hozzá progresszív íróink a magyar múlt, a régi magyar irodalom elfeledett értékeinek feltárásához. Többen közülük pajzsul tartották a múltat a fenyegető jelen — a német befolyás erősödése — ellen. Ebben a törekvésben találkoztak urbánusok és népi írók. A Szép Szó Mai magyarok régi magyarokról című antológiája — a folyóirat 1936. júniusi száma —, amelyet Fejtő Ferenc szerkesztett, már e jegyben készült. Móricz Zsigmond itt Bethlen Gábor háromszor tizenhat esztendőt —jól elhatárolható periódusokat — kitevő életútját írta meg, tetralógiának tervezett regénye, az Erdély elmaradt negyedik kötetének vázlatát is megadva. (L. Móricz Zsigmond: Bethlen Gábor. Mai magyarok régi magyarokról. Összeáll.: Fejtő Ferenc. Bp., 1936. 70-85.1.) 1939 decemberére elkészült Szabó Zoltán szerkesztésében a Szellemi Honvédelem 1939-es naptára, ugyancsak népfrontos jellegű szerzőgárdával, erősen németellenes tartalommal. Itt is jelen van Móricz Zsigmond, mégpedig Avaskereszt című novellájával (I. A Szellemi Honvédelem Naptára. 1940. Szerk. és kiad.: Szabó Zoltán. Bp., [1939]. 65-67.1.) A kötet számunkra legfontosabb része a Kis magyar breviárium. melyet Kelemen János szerkesztett (I. I. h. 52-59.1.). Ez az idézetgyűjtemény, amely Zrínyi Miklóstól József Attiláig és Illyés Gyuláig válogat a magyar irodalom — mai szóval — üzenetes műveiben, Móricz Zsigmond antológiája közvetlen előzményének tekinthető. Vö. a 36. sz. jegyzettel. Erre, Kelemen János szerepére, Móricz Zsigmond is hivatkozik, a Magvető megjelenése utáni egyik nyilatkozatában: „A történelmi anyagot magam állítottam össze, nálam az már harminc év óta készül. Régi kódex-olvasó vagyok, én még a kislányaimat is megtanítottam kódexet olvasni. De a legújabb kort nálam fiatalabbakra bíztam, akik már távlatból nézik a mi öreg fiatalságunkat. Itt Kelemen János volt a felderítő osztag vezére.” (Móricz Zsigmond: Magvető. Magyar Út 1940. máj. 16. 20. sz. 2.1.; Kelet Népe 1940. jún. 1. 15.1.) A könyvnap 1940-ben jún. 3-4-5-én volt. Ekkorra már megjelent Móricz Zsigmond antológiája. Nem tudjuk, mikor kezdte meg az anyaggyűjtést. A Kelet Népe 1940. máj. 1-jei száma a 24. lapon mindenesetre már hirdetést közöl a készülő műről: Magvető Közöljük előfizetőinkkel és olvasóinkkal, hogy a könyvnapra megjelenik a Magvető. Ez lesz a magyar irodalom kis bibliája. Mind olyan irodalmi remek lesz benne, ami ma is aktuális. A magyar irodalomnak főleg szociális jellege domborodik ki. Az antológiát Móricz Zsigmond gyűjtötte össze a legkiválóbb fiatal írók segítségével. A könyv 320 oldal. Ára fűzve 1,- pengő. Később 1,50 pengő lesz. Kötve, egész vászonkötésben, hófehér, nemes papíron, arany metszéssel is megjelenik, ennek az ára könyvnapon 4,20 P, azon túl 5.- P lesz. Minden előfizetőnknek megküldjük az 1.- pengős kiadást, s az előfizetési díjjal tessék majd beküldeni az árát. Aki több példányt akar, vagy a drágább kiadást kívánja, kérjük szíves értesítését. Kelet Népe Kiadóhivatala. 89