Sz. Nagy Csaba: József Attila és az istenek (Budapest, 2009)
Függelék
családias meghittség Istennel való kapcsolatában. Ha Istennel vagy Istenről beszél, leveti magáról nyelvének nehéz vértezetét, egyszerűvé válik stílusa, s meghalkul a hangja. Ilyenkor hangjához színt, mondanivalóihoz szavakat keresve a szentíráshoz és a legendához folyamodik.” Scheiber a méltatok közül talán a leginkább hangsúlyozza a költőt istenviszonyában vezérlő dominanciát az apai szeretet hiányának. Állítja, hogy a költő életművében az istenfogalom kizárólagosan az eltűnt apa hiányérzetének köszönhető. (Ennek cáfolatával Szabolcsi Miklós kritikai olvasatával kapcsolatban lesz még szó.) A továbbiakban a szerző nem említ példát arra vonatkozóan, hogy hol folyamodik a költő a Szentíráshoz, említ viszont egyes kiemelt szövegrészek vonatkozásában bolgár és egyéb nyelvű legendákat, iszlám gúnyiratot, héber legendát, 9. századból eredő ófelnémet költeményt, valamint 4. és 5. századra visszanyúló Christophoruslegendát. Vitán felül érdekesek és lebilincselőek a nagy tudású és rendkívül olvasott Scheiber párhuzamai, ám nehéz lenne arra gondolni, hogy mindezeket József Attila tanulmányozta volna, mielőtt verset írt, vagy épp a középkori amor sanctus ihlette volna meg. Legkirívóbb párhuzam, amikor a Világmegokolt utálatának befejező sorait idézve örmény-mezopotámiai felfogást említ, amely szerint a teremtés Isten köpésével zajlott le. Pedig a költő itt csupán saját - emberi, viszolygást keltő események iránti - utálatának hangsúlyozása érdekében használja a képet, hogy „Nagyon útálkozhatott az Isten, /Hogy ilyen csúnya plánétát köpött!". Egyébként - feltételezhetően az elemző saját vallási elkötelezettsége következtében - nem veszi észre a költő differenciálását a bibliai Mindenható és a saját bensőjében élő istene között. Sík Sándor a József Attila-i istenes életmű első kritikai értékelője már említett József Attila Isten-élménye című esszéjében (in: Vigilia, 1948/10 és A kettős végtelen, 1. köt., Bp., 1969, Ecclesia, 334-345. о.) szinte matematikai precizitással regisztrálja a költő istenszemléletének alaptulajdonságait: • 74 •