Szabó Szabolcs (szerk.): Vidéki térségek Magyarországon - Társadalom- és gazdaságföldrajzi tanulmányok 5. (Budapest, 2011)
Vidéki helyzetképek napjainkból
A települési környezetvédelem önkormányzati és lakossági megítélése... 243 Az interjúk fő témakörei A lakossági kérdőív fő kérdéskörei a települési környezet állapota (értékek, problémák a települési környezet állapota ______________________________________________(környezeti elemek értékelése)_____________________ települési jövőkép (+ térségi együttműködés)________Nemzeti Park elönyök-hátrányok___________________ a települések stratégiai dokumentumai és használatuk közösségi és települések közötti tevékenység ______________________________________________a környezet- és természetvédelemben_______________ ______________________________________________a környezeti információkhoz való hozzáférés_________ Szerkesztette: Ballabás G. A környezetvédelem szempontjából fontos néhány társadalmi, gazdasági hatás és terhelés különös tekintettel a turizmusra A térség legfontosabb ágazata természetesen az idegenforgalom. A közvetlenül part menti települések és a parttól távolabbi „háttértérségek” lehetőségei és gondjai, különböző mértékben ugyan, de eltérnek egymástól. A Balaton partján magasabb az üdülő- és nyaralóépületek, valamint a külföldi tulajdonosú ingatlanok száma és aránya, a nyári lakosságszám (tartózkodó népesség száma) így erőteljesen eltér az állandó népességtől. Az ingadozás következménye a gazdasági kiszolgáltatottság. Szezonálisan változik a foglalkoztatottság, a turizmusból élőknek pedig a nyári szezonban kell megtermelniük az egész éves megélhetést biztosító bevételt. Vannak törekvések a szezon kinyújtására, akár egész évessé tételére (lásd pl. a gyógyfürdők fejlesztését, a hagyományos szezonon kívül szervezett kulturális programokat és fesztiválokat, valamint a horgász- és kerékpáros turizmus fejlesztését), de egyelőre nehézkes ezek megvalósulása, a kisebb, part menti települések esetében pedig nem igazán működnek. A part menti települések esetében fontos kérdés a turizmus és a környezetvédelem összeegyeztetése. A tó vízminőségének védelme (Salamin G., 2005)5 érdekében kötelezővé tették, és az utóbbi években a legtöbb helyen meg is valósították a közüzemi szennyvízcsatorna kiépítését (hivatalosan 100%-os kiépítettség), valamint az arra való való rákötést is jelentősen növelték.6 Szintén fontos kérdés a települési szilárd hulladék megfelelő kezelése. Napjainkra egyrészt befejeződött egy regionális hulladékkezelő rendszer, és abban az előírásoknak megfelelő királyszent-5 A Balaton vízminőségének az 1960-as évek második felétől kezdődő és az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején is rosszabbodó gyenge minőségéhez (szervesanyag- és tápanyagterhelés, algakoncentráció mutatói) képest napjainkra jelentősen javult. Ennek egyik legfontosabb alapja az 1980-as évektől a hatékony környezetvédelmi beavatkozások komplex bevezetése volt. Ebből kiemelhető a Balaton vízgyűjtőjének egészén a hatékony monitoring rendszer működtetése, az ipari és mezőgazdasági termelés szennyezőanyag-kibocsátásnak ellenőrzése és jelentős csökkentése, a Kis-Balaton rekonstrukciója és a Balaton-parti valamint a vízgyűjtőn lévő települések szennyvíz-elvezetésének kiépítése, illetve a szennyvíztisztítás hatékonyságának jelentős javítása. 6 Kivételként megemlíthető például a Kővágóörshöz tartozó, a Balaton parton található, nyaralókkal beépített Pálköve, mely nem tartozik Kővágóörs belterületéhez (üdülőterület). A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére és fejlesztésére kiírt pályázatokon viszont csak belterületek csatornázására lehet pénzt nyerni. Belterületbe vonni, a jelenlegi szabályozás szerint viszont csak csatornázott területet lehet a helyiek elmondása szerint. A 2008-ban érvényben lévő Balaton törvény (2000/CX1I. Tv.) erről a következőképpen fogalmaz: „17. § (1) A települések beépítésre szánt területe nem növelhető azokon a településeken, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, vagy a szennyvízcsatorna-hálózat nem megfelelő kapacitású tisztítóműre csatlakozik, vagy a hálózatra rákötött lakások, illetve üdülőegységek száma nem éri el az összes lakás- és üdülőegység számának 80%-át. "