Szabolcsi Miklós: A clown mint a művész önarcképe (Budapest, 2011)
Valachi Anna: Világcirkusz és Kötéltánc
Ő azonban szemérmes ember volt, s kizárólag akkor beszélt önmagáról, ha történelmi események tanújaként, általa ismert személyiségek kortársaként kérdezték.11 Érdeklődése, tájékozódása alakulásáról csak annyit árult el, hogy pályakezdése óta József Attila eszmei fejlődésének nyomát követte szellemi „kirándulásain”, s a költő megértésének vágyától ösztökélve igyekezett a menet közben fontossá vált témák végére járni. Halála előtt két évvel abban a megtisztelő lehetőségben volt részem, hogy részletes életútinterjút készíthettem vele az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tára megbízásából.12 A több napon át tartó forgatáson nyilvánvalóvá vált előttem: Szabolcsi Miklós alkotás-lélektani portréját sem lehet hitelesen megrajzolni anélkül, hogy ne ismernénk a személyes sorsát befolyásoló történelmi tényeket. Elég csak egy pillantást vetni a születési évszámra, hogy fölismerjük: ő is ahhoz a generációhoz tartozott, amelyet utólag az „elveszett” vagy „meszesgödör-nemzedékként” emlegettek - hiszen a második világháborúban hadköteles férüak közül kevesen maradtak életben ebből az évjáratból. Neki kivételes szerencséje volt: 1938-ban bejutott a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-francia szakára, ahol Horváth János tanítványaként nyelvésznek készült.13 1943 tavaszán diplomázott - addig katonai szolgálati halasztást kapott. Ha történetesen egy évvel korábban kellett volna bevonulnia, több mint valószínű, hogy őt is a Don-kanyarba vezényelik, mint a nála egy évvel idősebb évfolyamtársait.14 így „csak” az ukrajnai és a galíciai frontig jutott el; a munkaszolgálatos század kevés túlélőjének egyikeként, lefagyott lábbal érkezett haza, melynek utóhatása haláláig megmutatkozott a járásán... A holokauszt áldozatául esett egyetemi társa, Vincze László, akinek előadásai, tanulmányai15 már huszonegy éves korában rendkívül mély hatást gyakoroltak rá - s talán ez az utóbb gyásszal keveredő szellemi élmény is közrejátszott abban, hogy mind erőteljesebben vonzotta József Attila költészete, melyet - Bartók zenéjével együtt - nemzedéke alapélményeként tartott számon. (Úgy is fogalmazhatnánk: Szabolcsi Miklós 11 Lásd pl. Csáki-Kovács, 1990. 37. 12 Szabolcsi, 1998b 13 Szabolcsi Miklós bölcsészettudományi disszertációját Faludi Ferenc XVIII. századi magyar író, költő, műfordító stílusáról készítette. И A Don-kanyarba küldött, eredetileg kétszázezer fős második magyar hadsereg veszteséglistáján mintegy 120 ezer katona szerepelt: halottak, eltűntek, sebesültek, hadifoglyok. 1943-ban került a voronyezsi frontra Örkény István (1912-1979) író, aki csak 1946 karácsonyán térhetett haza a szovjet hadifogságból, s szabadulása után kiadott köteteiben - Emlékezők. Amíg ide jutottunk (1946), Lágerek népe (1947) - bajtársai sorsáról, közös megpróbáltatásaikról és a fogolylét pszichológiájáról is részletesen beszámolt. 15 Vincze László (1920-1945) kritikus, esszéista, a Jelenkor, a Magyar Nemzet, a Magyar Csillag munkatársa. A fasizmus áldozata lett. - József Attila budapesti újratemetése alkalmából a Vajda János Társaság előadássorozatában ő emlékezett meg „a tudatos magány költőjéről”. (Lásd Független Magyarország, 1942. december 7. ) Publikációi: Rend és szabadság. József Attila halálának ötödik évfordulójára. Jelenkor, 1942. december I. 8. ); A magányos József Attila. Sorsunk, (Pécs), 1945. május-június, 70-78. (Várkonyi Nándor főszerkesztő emlékei szerint 1944-ben kapta meg az utóbbi tanulmány kéziratát: megjelenésekor Vincze László már nem élt. A tanulmányok szövegét és jegyzeteit lásd: Bokor-Tverdota. 1987. Idézett helyek: III. 1739-1789., 2013-2025., 2053., 2056-2057, 2094-2095.)