Szabolcsi Miklós: A clown mint a művész önarcképe (Budapest, 2011)
Valachi Anna: Világcirkusz és Kötéltánc
Örkény István Forgatókönyv30 című, cirkuszban játszódó, koncepciós perének tragédiájától kezdve Markó Iván cirkuszbalettjéig.31 Időközben a magyar irodalomban is megsokasodtak a maszkos önábrázolás jegyében keletkezett művek;32 a képzőművészek változatlanul szívesen élnek a cirkusz, a bohóc, az artista motívumaival - de immár inkább az illúziótlanság, a kiürülés, a halál szimbólumának jegyében;33 ugyanakkor a cirkusz és a színház műfaji rokonsága napjaink produkcióiban, a hazai és külföldi társulatok utcaszínházi rendezvényein, a cirkuszfesztiválok34 alkalmával, újra fölerősödött. A mind terjedelmesebb ezoterikus irodalomban pedig számos leírás található a hagyományos és a modern emberkép egyik ősszimbólumáról, a Tarot-kártya Bolond figurájáról: ez a naiv-bölcs életvándor a világ ciklikusságát szimbolizáló jóskártyában a kezdet és a vég, a halál és az újjászületés jelképe.35 Szabolcsi Miklósnak már nem jutott elég ereje - az életműve betetőzésének érzett József Attila-nagymonográfia munkálatai, majd súlyossá vált betegsége miatt - másik „szívügye” megvalósítására. Érezhette, hogy így lesz, hiszen oly megrendítő pontossággal írta le s aktualizálta a bohóc-motívum metamorfózisát, mintha a közelgő vég tudatában, önmagáról mintázta volna a művész őstípusának újabb alakváltozatát: „A clown maga is megöregszik, a fehér maszk halálvigyorrá lesz, és utolsó határátlépésként a bohóc lesz Halállá. Hiszen innen indult és ide tér meg. [...] De mégis, amíg művész - és nem művész - ebben a jelrendszerben fejezi ki magát, amíg cirkuszi szereplőben vagy bohócban leli meg saját lényegét, addig van még remény rá, hogy egyszer, mint Karinthy A cirkuszában, fellépdelhessen a cirkusz kupolájába, és eljátssza az emberiség dallamát."36 A téma újabb kutatói - köztük Tarján Tamás37 vagy Kaposi Márton38 -, akik többször megkísérelték áttekinteni a cirkusz jel- és motívumvilágát vagy az egyéni rejtőzködés válfajait a művészeti alkotásokban, alapműként hivatkoznak az 1974-ben megje-30 Lásd Örkény, 1979. 31 Jön a cirkusz! címmel 1984- december 7-én mutatta be új produkcióját a Győri Balett, Markó Iván koreográfiájával, Vajda János zenéjére. A díszleteket és a jelmezeket Gombár Judit tervezte. Vezényelt: Hani János. 32 Lásd pl. Rákos. 1983.. 1999.: Csűrös, 1988., Domokos, 1990. 33 Lásd pl. Kovács László (1944-2006) Szigeti Edit festményei 34 Lásd Koltai, 2004-, valamint: Schilling Árpád a cirkusz határait is feszegeti. Origo, 2010. június 25. URL: http://www.origo.hu/programajanlo/blog/20l006l l-urbanrabbits-schilling-arpad-francia-cirkuszi-eloadasajunius-l9tol-egy-heten.html; Vízicirkusz, légibalett és zöld ember a pécsi cirkuszfesztiválon. Origo, 2010. július 9. URL: http://www.origo.hu/programajanlo/blog/20 l00709-julius-9-es-25-kozott-cirkusz-es-utcaszinhazifesztival-pecsett.html; Világhírű cirkuszi társulat érkezik Londonból. Origo, 2010. augusztus 17. URL: http:// www.origo.hu/programajanlo/blog/20100817-a-la-clique-tarsulat-augusztus-18-es-21 -kozott-pecsett.html 35 Lásd Szepes, 1993. 36 Szabolcsi, 1992b. 8. 37 Lásd Tarján, 2005., 2006 38 Kaposi, 2004