Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés (Budapest, 1997)
Jegyzetek
80. Kun Ágnes (1915-1990), Kun Béla leánya, Hidas Antal harmadik felesége. 81. Szántó Judit arra utal, hogy naplóját Christopher Morley Ember volt című könyvébe írta, s mementónak e regény címét nevezi. 82. Ezen a napon - 1938. szeptember 21-én - a Pesti Napló első oldalán például az alábbi címek olvashatók Hitler és Imrédy Béla tárgyalásairól: „Imrédy miniszterelnök visszatérését követően rövid szózatot intézett a nemzethez a budaörsi repülőtéren: »A magyar kormány ismeri kötelességét, amely abban áll, hogy az önrendelkezés jogos követelését minden rendelkezésre álló eszközzel támogassa...«” „Tovább dühöng a cseh terror a szudétanémetek és a magyarok ellen.” „Csütörtökön lesz az új Chamberlain-Hitler találkozó Godesbergben.” 83. A naplóban ez a spanyol városnév ettől kezdődően egy lány neve. Valószínűleg azé, aki Teruel elestekor sírt, Szántó Judit feltehetően akkor ragasztotta rá e „mozgalmi” nevet. 84. Kun Bélát 1937. június 29-én tartóztatták le, a világsajtó ettől kezdődően sokat foglalkozott a letartóztatással, a várható perrel, s az ítélettel. A letartóztatás hírét 1937. október 22-én a Népszava is közli. „A Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának katonai kollégiuma által kiállított rehabilitációs irat szerint halála 1939. november 30-án következett be. Hogy milyen módon, az iratból nem derül ki” - írja Borsányi György a Kun Béla című politikai életrajzában. (Kossuth, Bp. 1979. 385-386. 1.) 85. A Hová forduljon az ember... kezdetű, 1932-ben írt vers első sora. 86. Kádár János (1912-1989), az MSZMP későbbi első titkára, aki a Sas utcai ernyőkészítő üzemben dolgozott együtt Szántó Judittal. Munkás-költő, a munkások között címmel írása jelent meg az Emlékkönyvben is. (334-336. 1.) 87. Elképzelhető, hogy Fenyő László (1902-1945) költőről és feleségéről van szó. (Szántó Judit és Fenyő László kapcsolatáról lásd Tasi: Fenyő László.) 88. Nizsinszkijné Pulszky Romola: Nizsinszkij (Nyugat, Bp. 1935.) 89. A Népszava 1938. december 10-i száma a 11. lapon közli a hírt: Megmérgezte magát József Attila húga címmel. (Természetesen a költő nővéréről van szó. In: Kortársak József Attiláról. 1198.1.) 90. Dési Huber István (1895-1944) festő, grafikus. A szóban forgó kiállítás 1938. december 4-én nyílt meg az Ernst Múzeumban. Ez volt 217