Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés (Budapest, 1997)
Előszó
Hidas Antal és Szántó Judit két esztendő után ugyan együtt tért vissza Magyarországra, de 1924 júniusában útjaik végleg elválnak. Házasságukat a Budapesti Királyi Törvényszék 1925. március 10-én jogerősen felbontotta. Hidas ekkor már meg is érkezett a Szovjetunióba. Gyermeküket Hidas Antal szülei veszik magukhoz, Szántó Judit pedig belevetheti magát a „Mozgalomba”, ahol - mint szavalóművész - hamarosan jól csengő nevet szerez magának. Időzzünk el egy kicsit nevénél, neveinél: a Ludmann Júliaként anyakönyvezett leány az évek folyamán többször is igyekszik nevet változtatni. Hidas Antalnak 1919 őszén, megismerkedésükkor Czvechó Juditként mutatkozik be. Kassán Hidas egyik álnevét felvéve Csont Juditként ismerik - ezen a néven jelenik meg például verse a Ma című folyóiratban. A húszas évek közepén szavalóművészként a Pál Judit nevet használja, s 1936- ban így írja alá a Kis Pesti Hírlapban és a Kis Magyarok Lapjában megjelent meséit is, noha a harmincas években már úgy tűnik, kitart a Szántó Judit név mellett. E névtobzódást még kiegészíti, hogy kortársai közül nem kevesen mint „Szántó Gyulánét” vagy éppenséggel „József Attilánét” emlegették, s emlegetik ma is. József Attila is így címez neki több levelet. A húszas évek közepétől Szántó Judit (ezekben az időkben tehát: Pál Judit) a magyarországi baloldali rendezvények állandó résztvevője lett. „Munkám nagyobb részét szavalással és kórus betanítással folytattam” - írja egy 1954-es önéletrajzában, amelyből azt is megtudhatjuk, hogy akkor tanulta meg az ernyőkészítést, és otthon dolgozó munkásként próbált megélni. S ezekben az években, valószínűleg 1927-ben ismerkedett meg Fenyő Lászlóval, s életét - Hidas után - immár a második költőhöz köti. Közben, mint visszaemlékezéséből kiderül: az 1927 őszén Párizsból hazatérő József Attilával is megismerkedik, ám ebből csak - Szabolcsi Miklós újabb kutatásai szerint - három esztendő múlva lesz tartós kapcsolat: Szántó Juditot 1927 legvégén vagy 1928 elején még nyilván visszatartja Fenyő László, aki - miután Szántó Judit és József Attila 1930 őszén „összekötötték életüket” - a Szavak, sebek című új verseskötetében nemcsak Szántó Juditot átkozza el a már idézett versben, hanem József Attilának is „üzen” a Rabló című versével... 13