Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés (Budapest, 1997)
Függelék
A most publikált, másfél oldalnyi terjedelmű, ceruzával írott kéziratot a költő nem írta alá, de a szöveg aljára kitette az általa gyakran használt egyezményes „vége” jelet, a kettős keresztet. Minden bizonnyal igaza van Horváth Ivánnak, amikor a fentebb említett tanulmányában (József Attila és a párt. In: miért fáj ma is. 310-311. 1.) a költő jobboldali epizódját csupán futó flörtnek nevezi, amely „a költői pálya egészére nézve semmi következménynyel nem járt”. Több mint valószínű, hogy ezen epizód terméke a datálatlan, s a rendelkezésre álló adatok szerint megjelentetni soha nem próbált szöveg is. Egyébként hasonló következtetésre jut József Attila „nemzeti szocialista” epizódjáról című tanulmányában Lengyel András, meggyőző érveket sorakoztatva fel amellett, hogy „A nemzeti szocializmus” keletkezésének pontosabb dátuma 1933 júliusa. (In: A modernitás antinómiái. Tekintet Könyvek. Bp. 1996. 105-119. 1.) „A nemzeti szocializmus” szövegében csupán a nyilvánvaló helyesírási hibákat - a röviden jelölt magánhangzók ékezése - javítottam. M. G. JÓZSEF ATTILA A nemzeti szocializmus lobogója alá sorakozó német dolgozók történelmi harca új irányt szab minden ország munkásmozgalmának. A nemzetközi szociáldemokrácia, amely éppen csak nemzetköziségével nem volt képes a munkájukból élő szocdem tömegek érdekeinek védelmére, történelmi hivatását a dolgozók szakmai szervezkedésének megindításával befejezte. A nemzetköziség eszméje, amely a kapitalizmus aranykorában, a nemzetközi méretű szabadverseny idején, sokak szemében alkalmasnak mutatkozott az ipari bérmunkások csatasorba állítására, megbukott a valóságos élet mindennapi gyakorlatában. Megbuktatta a nemzeti érdek, amely éppen a dolgozó töme-190