Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés (Budapest, 1997)
Jegyzetek
5. Gyömrői Edit (1896-1987). József Attila második pszichoanalitikusa. 6. Szántó Judit itt alighanem túloz. József Attila Babits Mihályhoz írott, 1933. január 28-án kelt levele arra utal, hogy akkortájt Szántó Judit is és a költő is fekvő betegek voltak. „Egy hétig majdnem negyven fokos lázban feküdtem. Egyetlen közönséges keskeny díványunk van, azon alszunk ketten. Lázas beteg mellett, egy takaró alatt aludni, kevés a szerelem. Feleségem a földön csinált fekhelyet magának, derékaljul összehajtott egy pokrócot és kabátokkal takaródzott. Mire a lázam 38 alá csökkent, a feleségemnek volt 39. Ő feküdt a díványra és én a földre. Most nap mint nap, az fekszik a díványon, aki rosszabbul van. Aki lázasabb, aki jobban köhög, vagy aki jobban izzad.” (Lásd: JAVL. 290-291. 1.) 7. Szántó Éva (1921-1965). Szántó Judit és Hidas Antal (Szántó Gyula) (1899-1980) leánya. A szülők 1924-ben váltak el, Hidas a Szovjetunióba utazott. Szántó Éva pár hónapos korától 1935 végéig lényegében Hidas Antal szüleinél nevelkedett, s csak a Moszkvában való kiutazása előtt fél évvel került anyjához. Lásd erről: Flamm Sándorné Szántó Gizella: Helyreigazítás. Kritika. 1985. 3. sz. (2. 1.) 1936 márciusában Szántó Judit az akkor 15 esztendős lányt kiküldi apjához. Anya és leánya két esztendőn keresztül rendszeresen leveleztek egymással. A levelekről Kádár János (Szántó Judit naplójában: „János, az elvtársam”) is megemlékezik: „Judit ügyesen agitált - mondja Kádár. - Nem csinált mást, mint az ebédszünetben felolvasta munkatársnőinek a lánya leveleit. A kislány arról írt, hogy zongorázni tanul, s a nyáron a Krímbe készülnek nyaralni.” (Lásd: Gyurkó: Arcképvázlat. 102. 1.) Szántó Éva csupán 1958-ban tért vissza Magyarországra. 8. Dr. Makai Ödön (1899-1937) ügyvéd. József Jolán második férje, József Attila gyámja. Elválva Jolántól, a költő másik nővérét, József Etelkát (1903) vette feleségül. (Lásd a visszaemlékezést a 169- 170. oldalon.) 9. József Attila halála után a Szép Szó című folyóirat, amelynek a költő alapítója és szerkesztője volt, az 1938-as esztendő első számát, a költő emlékének szenteli. Naplójában Szántó Judit több emlékszámbeli cikkel is foglalkozik, felháborodását azonban a Remenyik Zsigmond (1900-1962) író, a folyóirat szerkesztő bizottságának tagja által írt, Költő és valóság című írása váltja ki. Remenyik cikkében sorra 205