Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés (Budapest, 1997)
Jegyzetek
megátkozza József Attila értetlen kortársait, barátait, önmagát, s néven nem nevezve, de félreérthetetlenül Szántó Juditról írja: „A nő aki hosszú éveken át rombolta nagy költőtársunk öntudatát, kicsinyítette hitét, aki őt a nyilvánosság előtt és maga előtt is sokszor megalázta, legyen magtalan, kódorogjon uccákon a festéktől megkopott hajjal, vagy megkopaszodva, ocsmány szájából kihullott fogakkal, szavának eddig is kétes hitelét végleg elveszítve, kifolyt két gonosz szemével.” (Szép Szó emlékszám. 56. 1.) Ez az írás a kolozsvári Korunk folyóirat 1938. januári számában is megjelent. Tasi József a Magyar Könyvszemle 1977/2. számában közzétett tanulmányában (153. 1.) megjegyzi: „[...] a nekrológ Szántó Judit ellenes sorait [...] Gaál Gábor (vagy maga Remenyik) némileg tompította: többesszámba téve át a Szép Szóban kizárólagosan Juditra vonatkozó vádat.” (Minderről lásd még: 70. és 71. jegyzet.) 10. Könnyen elképzelhető, hogy a „cikk” valójában A nemzeti szocializmus című, kéziratban maradt írás. Ezt a feltételezést támasztja alá a történet folytatásának hasonlósága. Ha a feltételezés igaz, akkor a cikket Szántó Judit mégsem tépte össze. Lásd erről a 221. számú jegyzetet, illetve a Függelékben A nemzeti szocializmus című - eddig lappangó - fogalmazvány szövegét, valamint a keletkezéséről, datálásáról eléfűzött ismertetést. 11. Lásd erről a visszaemlékezést, a 113-115. oldalon. 12. Kozmutza Flóra, később: Illyés Gyuláné (1905-1995). Flóra a költő utolsó szerelmi versciklusának ihletője. 1937. február 20-án ismerkedtek meg, és kapcsolatuk a költő haláláig tartott. József Attilával való kapcsolatának történetét könyvben is felidézte. (Illyés Gyuláné: József Attila utolsó hónapjairól.) 13. Fejtő Ferenc (1906) író, publicista, 1947 óta Franciaországban él. A Szép Szó egyik szerkesztője volt. Szántó Judit a naplóban még nem írja le, amit tíz évvel későbbi visszaemlékezésében állít, miszerint József Attila messzemenően nem értett egyet Fejtő Ferencnek a Szép Szó 1936. decemberi számában megjelent írásával, amelynek címe: Ami fontosabb Oroszországnál is. Ez az írás André Gide (1869- 1951): Utazásom a Szovjetunióban című, 1936-ban megjelent könyvéről szólt, melyet a Cserépfalvi Kiadó jelentetett meg, Déry Tibor fordításában. A visszaemlékezés első közreadója, Vértes György a Kritika 1972/7-es számának 58. lábjegyzetében mindezt azzal toldotta meg, hogy „Fejtő Ferenc cikke miatt József Attila ott akarta hagyni a Szép 206