Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés (Budapest, 1997)

Jegyzetek

17. A Táncsics-kört 1937-ben alapították magyar egyetemi hallga­tók Prágában, vállalva a Sarló-mozgalom örökségét. Folyóiratuk nem volt, így ha a Táncsics-kör valóban kért verset József Attilától, akkor azt feltehetően nem közlésre, hanem felolvasásra kérte. 18. A Tidmann úr fordításának és keletkezésének leírását lásd: JAÖM. IV. 227. 1. 19. A Párbeszéd (1931) című versről van szó, amelynek kézirata csak 1949-ben került elő, Fábry Zoltán gyűjteményéből. Ő közölte az Új Szó (Pozsony) 1949. 1. számában. Avers előző közlései töredékesek. 20. Az 1933-as Elégia című vers egy sora. 21. A Baumgarten-alapítvány kuratóriuma 1938. jan. 18-án ítélte oda a fodíjat József Attilának. A hírt a sajtóban már 1937 végén kiszi­várogtatták és élénk, nagyobbrészt negatív sajtóvisszhangja volt az elkésett elégtételadásnak. Szántó Judit József Jolánhoz 1937 novem­bere folyamán írott levelei bizonyítják, hogy a kuratórium döntése még a költő halála előtt történt, a díjat nem puszta önigazolásul ítél­ték oda a tragikus véget ért alkotónak. A költő közvetlen környezete Szántó Judit révén értesült a kedvező döntésről. Arra, hogy a nővérei közölték-e a jó hírt József Attilával, nincs adatunk. (Lásd: Levelek az utolsó napokból. Kritika. 1974. 8. 12-13. 1.) A díj odaítélése ügyében Illyés Gyula is tett lépéseket, erről lásd a Függelékben Szántó Judit­tal való levélváltását. 22. A Szép Szó emlékszámáról van szó. (Lásd: 9. jegyzet.) 23. M. Zs. = Móricz Zsigmond. Az emlékszámban megjelent írása: Nagyon fáj. Az egyetlen teher: az Élet (23-29. 1.). Móricz egyébként nem azt álh'totta, hogy a költő szégyellte ferencvárosi származását, inkább azt érzékeltette, hogy szemérmesen dicsekedett. 24. Szántó Judit a költő Medvetánc című kötetének hatodik, elő­zéklapján olvasható mondatra utal: „Érdeklődők számára ideírom: 1905-ben születtem Budapesten, a Ferencvárosban.” 25. Helyesen: charme. Hatvány Bertalan az emlékszámban Attila címen közölt cikket. (46-50. 1.) 26. Szántó Judit itt alighanem Németh Andor: A semmi ágán cí­mű emlékszámbeli cikkére utal (31—37. 1.), amelyben a szerző szem­beállítja a fiatal, játékos József Attilát a kései versek tragikus, ön­gyötrő költőjével. 27. D. T. = Déry Tibor (1894 -1977), az Emlékül című írásáról van szó, ugyancsak az emlékszámban jelent meg (39-45.1.). 208

Next