Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés (Budapest, 1997)

Jegyzetek

28. Illyés Gyula mellett még Nagy Lajost hívták meg a Szovjet írók Szövetségének 1934-es kongresszusára. Az elmaradt meghívás­ról, illetve József Attila reagálásáról lásd: Nagy Csaba Miért nem ő? című tanulmányát. In: miért fáj ma is. 325. 1. 29. S. K. = Sarló és Kalapács. A Moszkvai Proletár írók Szövetsé­ge magyar csoportjának platformtervezete, a Sarló és Kalapács című magyar nyelvű folyóirat 1931. júniusi számában jelent meg (50-56. 1. In: Kortársak József Attiláról. 221. 1.). A tervezet közzétevői - Barta Sándor, Hidas Antal, Illés Béla, Kiss Lajos, Madarász Emil, Matheika János és Zalka Máté - József Attiláról szólva ezt írják: „...a fasizmus táborában keresi a kivezető utat.” József Attila válasza - A magyar proletárirodalom platformtervezete - 1958-ban jelent meg nyomtatás­ban először. (Lásd: JAÖM. III. 209-219. 1.) 30. Szántó Judit itt valószínűleg nem a költő pontos életkorát akarta megadni, hisz József Attila 1925-ben volt húsz esztendős, s ekkor még nem ismerték egymást. A visszaemlékezésében Szántó Judit azt írja, hogy 1926-ban ismerkedtek meg, miután József Attila hazaérkezett Franciaországból. Ez viszont csak 1927 őszén történt meg. 31. A nem teljesen pontosan idézett sor az 1927-es Szabados dal című versből való. 32. Dr. Bak Róbert (1908-1974) a költő idegorvosa. A Szép Szó emlékszámában József Attila betegsége címmel írt cikket. (105-115. 1.) 33. Dr. К. I. = Dr. Kulcsár István (1901-1986) ideggyógyász, a költő egyik barátja, aki orvosként nem kezelte. Izraelben élt. Kul­csárt, mint szakembert foglalkoztatta a költő betegsége, erre utal előadása, amit 1942 márciusában a Vajda János Társaság ülésén tartott. (Lásd: Előadás József Attila betegségéről. Népszava. 1942. március 13. 7. 1. In: Kortársak József Attiláról. 1597.1.) 34. Helyesen: „Egyedül voltam én sokáig.” Az 1937-es, íme, hát megleltem hazámat... kezdetű versből. 35. Erről is lásd még a Függelékben Illyés Gyula és Szántó Judit levélváltását. 36. Utalás a Gyönyörűt láttam című versre, amely a Szép Szó 1937. szeptemberi számában jelent meg: „Lám, ösztönöm helyes nyo­mon / járt, amikor bejött az ember. / »Kikapcsolja a villanyom« - / ez zúgott bennem, mint a tenger.” Az eset, amelyre a költő e versben 209

Next