Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés (Budapest, 1997)
Jegyzetek
a József Attila műfordításai című füzetben is közli (Népművelési Minisztérium, Múzeumi Főosztály, Bp. 1954). 55. Arató Tibor (Wertheimer Tibor) (1899-?) magántisztviselő, 1934-től a Postaforgalmi Rt. igazgatója. Elet a síneken című cikkében meginterjúvolta Szántó Juditot József Attiláról. (Világirodalmi Szemle. 1938. január 6-8. 1. In: Kortársak József Attiláról. 1059. 1.) Talán erre a cikkre is gondolt Szántó Judit, amikor naplójában a Remenyik-támadásról szólva azt írja: „Megvédtek!” (Lásd majd erről: 70. jegyzet.) 56. A hindu síremlék című filmet 1938-ban mutatták be Magyarországon, a szóban forgó változatot Thea von Harbou forgatókönyve alapján Richard Eichberg rendezte. 57. Galamb Ödön (1888-1944) a makói gimnáziumban József Attila tanára és atyai barátja. 1941-ben Cserépfalvi kiadásában jelenik meg a Makói évek című könyve, a József Attila élete nyomában sorozat első köteteként. A tervezett sorozat azonban nem folytatódott. Cserépfalvi Imre egy interjúban (Murányi Gábor: A könyvkiadó tovább jegyzetel. Magyar Nemzet. 1985. július 27. 9. 1.) elmondta, hogy a sorozatban 4-5 kötet jelent volna meg, a költő életének nagyobb szakaszait Radnóti Miklós, Cs. Szabó László, Németh Andor és Vághidi Ferenc írta volna meg. E köteteket a háború elsodorta. Egyedül Németh Andornak jelent még meg könyve a költőről a Cserépfalvi Kiadónál. (Lásd Németh: József Attila.) 58. A Szép Szó József Attila-emlékestjét 1938. február 20-án vasárnap este tartották meg a Zeneakadémián. (Programjáról lásd: 64. jegyzet.) 59. Cserépfalvi Imre (1900-1991), ahogy magát legszívesebben nevezte: könyvkiadó. Visszaemlékezésében a többi között a Szép Szó megalakításáról is ír (Lásd Cserépfalvi: Egy könyvkiadó, 150-153. 1.). A Napló és visszaemlékezés megjelenése után Cserépfalvi - részben Szántó Judit memoárjára reagálva - megírta József Jolánnal kapcsolatos emlékeit. (Új írás, 1988. 4. szám. 70. 1. In: Egy könyvkiadó feljegyzései. 1945-1963. Gondolat, Bp. 1989. 110. 1.) 60. Utalás arra, hogy Szántó Judit és József Attila nem kötöttek házasságot. Egyébként amikor Szántó Judit a költő halála utáni napokban találkozott a Szép Szó szerkesztőivel, azoknak jó oka volt feltételezni, hogy Judit József Attila törvényes felesége volt. A költő verseiben is feleségeként említette Juditot (Nyári délután), leveleit is 212