Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés (Budapest, 1997)
Jegyzetek
172. Lázár Vilmos (1895-1972) mezőgazdász. A harmincas években cikkírója volt a Gondolat, a Korunk, a Szocializmus, a Világirodalmi Szemle és a Népszava című lapoknak, a Korunk budapesti szerkesztője is volt. Halála után jelent meg Egy emlékirat lapjaiból című kötete (Kossuth, Bp. 1976.), benne a költővel foglalkozó fejezet: Emlékeim József Attiláról (104—130. 1.). 173. A levelezőlap szövege mindössze ennyi [Lillafüred, 1933. jún. 13.]: „Szervusz”. (Lásd: JAVL. 293. 1.) 174. Pontosabban: Óda. Szántó Judit nyilván A város peremén című verstől akarta megkülönböztetni a szerelmes verset, mert az utóbbi is először Óda címmel jelent meg (Korunk, 1933. júliusaugusztus). 175. Kárpáti Aurél (1884-1963) író, kritikus, a harmincas években a Pesti Napló munkatársa, rendszeresen pubükált a Nyugatban. 176. Berda József (1902-1966) költő, József Attila barátja. 177. Az Óda ihletője: dr. Szóllós Henrikné Marton Márta. (Lásd: Rajk András: Az „édes mostoha”. Népszava, 1964. január 19. 7. 1.) 178. A Kosztolányi-novella először Ezerkilencszázharminchárom címmel jelent meg a Pesti Hírlap Vasárnapjában. (Szeptember 10. 3- 6. 1.) A Tengerszem című kötetben a novella már a Barkókba címet viseli, itt az írás stilárisan javított változatban jelent meg. Az író naplójegyzete szerint (Kosztolányi Dezső: Napló 1933-1934. Múzsák. Bp. 1985.) az alapul szolgáló történetet Németh Andortól hallotta. Németh Andor József Attila című könyvében (130-132. 1.) úgy meséli, hogy a Barkohba kérdezője Szegő Nagy Júlia, Németh felesége volt, s a helyszín: Németh lakása. Másik könyvében Németh Andor nem szerepelteti a Barkohba történetet. A költő nővére szerint a kérdező maga Németh Andor volt (József Jolán: József Attila. 267-268. 1.), Arthur Koestler szerint 6 maga volt, aki kikérdezte József Attilát. (The Invisible Writing, New York 1954., illetve magyarul: Látóhatár 1954. 4. sz. 198-202. 1.; In: Koestler Emlékkönyv. Bethlen Gábor Könyvkiadó, Bp., 1992.) 179. Nagy Lajos 1935-ben vette feleségül Szegedi Boris (1895- 1967) írónőt, akinek eredeti neve: Schvarc Berta. 180. Sándor Pál (1901-1972) filozófus, az illegális kommunista mozgalom résztvevője. 1931-1933 között a Társadalmi Szemle szerkesztője. 227