Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés (Budapest, 1997)
Jegyzetek
249. ADudoló-t 1927-ben írta József Attila. Szántó Judit nyilván téved, hiszen Vágó Mártával a költő 1928 elején ismerkedett meg, a Dúdoló viszont 1927 januárjában már lényegében kész volt. (Lásd: JAÖV. I. 592.1.) 250. E verstöredékről Szántó Judit sem árul el többet, nem tudni tehát, hogy melyik publikált töredékkel azonosítható. Az is lehetséges, hogy a „párt ellen íródott” sorok még lappanganak. 251. A költőnek az általa szerkesztett folyóirat, a Valóság első és egyetlen számában megjelent Egyéniség és valóság című tanulmánya (1932. június 1-6. 1., újraközli: JAÖM. III. 120-127. 1.) munkásmozgalmi és értelmiségi körökben nagy megütközést keltett. (Lásd erről részletesebben: JAÖM. III. 351-353. 1.) Jeszenszky Erik (Molnár Erik) Skolasztika vagy dialektika című, a kolozsvári Korunkban megjelent vitacikkében (1932. szeptember 690-692. 1.) írásban is megtámadja József Attilát. Téved viszont Szántó Judit, amikor Valóság-beli cikkedről ír. S. P. = Sándor Pál. 252. A Szabó Lőrinc-kötet címe pontosan: Te meg a világ. (Pantheon-kiadás, Bp. 1932.) 253. Szabó Lőrinc Magány című versének egy sora. 254. Az 1932-es Emlék című József Attila versben az „ángyom” homloka a „réz”, a kontya viszont „kemény”. 255. Természetesen József Attila apját félig székelynek, félig románnak tartja, s az 1936-os, A Dunánál című versében anyjáról állítja, hogy kun volt. 256. Pontosan: „Sztrájkoltunk, most kutunk sincsen. / Penész legel az álláson, / családjaink csurgós csűrben, / hogy is volna maradásunk?...” Az 1931-ben írott Aradat című versből négy sor. Az Öt szegény szól című változatot 1934-ben írta József Attila. 257. Herz Henrik az Első Magyar Papíripar R. T. vezérigazgatója volt. Az 6 közbenjárására kapott a költő papírt a Diósgyőri Papírgyártól a Medvetánchoz és a Nagyon fájhoz. (Lásd Fehér Erzsébet: József Attila Curriculum vitae-je. Tiszatáj. 1966. április. 310. 1.) 258. Hatvány Lajos (1880-1961) író, kritikus, irodalomtörténész. József Attila egyik mecénása, akit ismerősei gyakran „Laci bácsinak” hívtak. 259. Pontosan: „Attila, folytatnám, de unnád; / tudod, hogy nem élsz lazacon - / vagy ténferegsz, vagy adnak munkát / s itt állsz és ott ül a haszon.” Az 1933-ban írott Haszon című vers négy sora. A Szántó 237