Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés (Budapest, 1997)
Jegyzetek
Judit által leírt változat a kolozsvári Korunkban 1933 szeptemberében jelent meg, a Medvetánc című kötet viszont már az itt idézett formában közli a verset, amit a JAÖV is fo szövegként fogad el. 260. Az Istenek halnak, az Ember él című kritikáról van szó (A Toll 1930. január 10. 10-23. 1.). Szántó Judit igencsak leegyszerűsíti a kritika megírásának hátterét. Kétségkívül közrejátszhatott a kritika megszületésében Hatványnak a Babits iránti ellenérzése, de ugyanígy az okok közé sorolhatjuk Ignotus nevének levételét a Nyugat címlapjáról, valamint a Nyugat 1929. decemberi számában a Nincsen apám se anyám című kötetről megjelent Németh László kritikát is, nem beszélve József Attila és Babits Mihály költői világképének eltéréséről. 261. Török Sophie (Tanner Ilona, 1895-1955) költő, Babits Mihály felesége. 262. Illyés Gyula a Medvetánc című kötetről nem írt kritikát, szinte biztos, hogy Szántó Judit a Külvárosi éj című könyvről írt Ilylyés-bírálatra gondolt. (Nyugat, 1932. december 16. 632-633. 1.) 263. Németh Andor a József Attila-Illyés Gyula viszonyról külön fejezetet írt, benne a Külvárosi éj-kritikáról is. (Lásd Németh: JA. és kora. 470. 1.) 264. Hont Ferenc (1907—1979) rendező, színháztörténész. József Attilával Szegeden ismerkedett meg, jó barátságba kerültek. Szeged- Budapest-Párizs címmel adta közre emlékeit az Emlékkönyvben. (104-124. 1.) 265. „Az embernek sokszor utólag támadnak fel lelkiismeretfurdalásai. Szóval én beszéltem rá - vagy én is rábeszéltem - József Attilát, hogy hagyja ott Szántó Juditot, úgy éreztem ugyanis, hogy Judit gátolja őt a költői működésében. De Attilának, mint biológiai lénynek szüksége volt Juditra. Talán mégsem kellett volna... Persze azt nagyon nehéz megmondani, hogy mi lett volna és hogyan lett volna, de az biztos, hogy Judit vigyázott rá...” - Ezt dr. Kulcsár István - aki egyébként nem volt József Attila analitikusa - nyilatkozta egy interjúban. (Lásd: Murányi-Kulcsár, valamint 33. és 268. jegyzetek) 266. Pásztory Ditta (1903-1982) zongoraművész, Bartók Béla második felesége. 267. A Hollán utcai egyszobás garzonlakás Bányai László és József Jolán közös bérleménye volt. (Lásd erről: Bányai: Négyszemközt. 8-9. 1.) 238