Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés (Budapest, 1997)
Jegyzetek
268. Feltehetően arról az afférról van szó, amiről Kulcsár István ezt nyilatkozta: „Attila a mi lakásunkban kapott egy pofont Judittól a gyönyörű Ódájáért... Az biztos, hogy a Pannonia utcai lakásomban ezért a versért elcsattant egy pofon. Bár nekem már akkor is az volt a véleményem, hogy az a lillafüredi asszony nem volt szerelem, csupán csak alkalom arra Attilának, hogy verset írjon.” (Lásd: Murányi- Kulcsár.) 269. Szántó Judit memóriájában valószínűleg több - egymástól évekre eső - történet mosódott össze. Amennyiben igaz, hogy a „Fejtőaffér”, amiről néhány oldallal előbb írt, valóban az Érzelmes utazás megjelenése után, tehát 1936-ban történt, akkor a szóban forgó pofon évekkel előbb csattant el, a Fejtő-affért tehát nem említhette József Attila. 270. Wladislaw Reymont Parasztok című regényének szereplői. 271. Szántó Judit nyilván téved, ugyanis 1932 nyarán József Attila nem írhatta a Holt vidék című verset, az ugyanis 1932. január 30- án A Toll-ban már megjelent. (Vértes György szerint a hivatkozás 1931 nyarára vonatkozik.) 272. Meitner László (1900-?) festő, grafikus. 273. Pátzay Pál (1896-1979) szobrász. 274. Kmetty János (1889-1975) festő, grafikus. 275. Helyesen: Justus Pál (1905-1965) író, költő, első írásai Kassák folyóiratában, a Munkában jelentek meg. A harmincas évek közepén, végén a Szociáldemokrata Párt VI. kerületi titkára volt. 1949- ben a Rajk-perben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 276. Justus Pál 1937. május 11-i, József Attilához írott levele azt bizonyítja, hogy később keresi a közeledés, a kapcsolatfelvétel lehetőségét a költővel, a levél szövege annyiban igazolja Szántó Juditot, hogy utal arra: korábbi kapcsolataik valóban nem lehettek súrlódásmentesek. „Feltételezem, hogy emlékszik rám, néhány évvel ezelőtti barátságos verekedéseinkre. Azóta valószínűleg mindkettőnk véleménye nem egy pontban megváltozott.” (Lásd: JAVL. 357. 1.) 277. Müller Lajos (1902—1967) nyomdász, könyvkiadó. Ő jelentette meg a költő elkobzott kötetét. Az Emlékkönyvben Küzdtünk híven a forradalomért címmel adta közre írását (281-289. 1.) A Döntsd a tőkét, ne siránkozz keletkezéséről lásd Szabolcsi Miklós—Tasi József: Egy verseskönyv születése. Bp. 1980. 239