Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés (Budapest, 1997)
Jegyzetek
közepén szintén a mozgalomhoz tartozott - annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Szántó Juditnak ez az 1948-ban papírra vetett álh'tása inkább aktuálpolitikai megfontoláson, mintsem tényszerű emlékezésen alapul. 334. Az Indiában, hol éjjel a vadak... kezdetű versről van szó, amelynek szövege először a Versek könyve (Nagy költők versei kisgyerekeknek) című kötetben jelent meg (Összeválogatta: Aszódi Éva és Binét Agnes. Szántó Piroska rajzaival. Códex kiadás Bp. 1943. 78. 1.). E kötetben a vers címe: Juditnak. A JAÖV. a vers keletkezését 1936- ra teszi: „egyetlen támpont a keletkezéshez az ÖM-ben olvasható megjegyzés: Szántó Judit szóbeli közlése szerint 1936-ból” - írja Stoll Béla. Vagy a „szóbeli közléskor” vagy e visszaemlékezés írásakor tévedett Szántó Judit. Mindezek alapján az feltételezhető, hogy a vers inkább 1937-ben íródott. (Binét Ágnes szíves közlése szerint egyébként az 1943-ig publikálatlan versre Radnóti Miklós hívta fel az első gyerekantológia szerkesztőinek figyelmét.) 335. József Attila nemigen tehette túl magát ekkor az analízisen. Vagy: a leírt eset nem „1932 körül” történt. 336. Vélhetőleg Kaffka Margit Záporos folytonos levél című verséről van szó, amit a költőnő nem az 1919-es forradalom idején, hanem 1914-ben, s nem az édesanyjához, hanem a frontra írta, „szerelméhez”. (Annál is inkább, mivel Kaffka Margit 1918. december l-jén meghalt.) 337. Gergely Tibor (1900-1978) festő, grafikus, Lesznai Anna második férje. 338. A kötet címe pontosan: Virágos szerelem. Magyar szerelmes versek gyűjteménye. (Összeállította és színes rajzokkal ellátta Lesznai Anna. Pantheon-kiadás. Bp. 1932.) E Lesznai Annával foglalkozó részlet már korábban is megjelent (Lásd Szántó Judit: Néhány emlék József Attiláról. Csillag. 1956. augusztus. 369-374. 1.) Erre Lesznai Anna azonnal reagált: „Nagyon fáj, hogy olyan komoly szemle, mint a Csillag közölte Szántó Judit pletykás ferdítéseit.” (Lásd Lesznai Anna: József Attila és Lesznai Anna. Látóhatár [München], 1956. szeptember-október. 269-270. 1.) 339. A költői gróf = Teleki Sándor (1821-1892). 340. Valószínűleg az 1932-es Rothermere-díjról - 500 font - van szó, melyet megosztva Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond kapott. Ők Kosztolányi kérésére a díj tíz százalékáról lemondtak „nagyon sze248