Széchenyi Ágnes (szerk.): Schöpflin Aladár a Vasárnapi Ujságban 1898-1921 (Budapest, 2018)

Színházi kritikák

volna cserélni a szerepeket. Gál103 Nicolas püspöke hatalmas alakítás, az előadás egyedüli igazi értéke. Schöpflin Aladár 1914. 24. sz. június 14. 468. Színházak. Búcsú a szezontól. A darabok Rég nem volt olyan változatos, újdonságokban gazdag színházi szezon, mint az idei. Új darabok új darabokat követtek, a színházak egyre-másra hozták az újdon­ságokat, úgy, hogy alig lehetett számon tartani, s voltak hetek, amikor egyszerre három színház három új darabbal jött. Ez a nagy változatosság nem jelentett si­kert és örömöt: sőt éppen azért volt annyi az új darab, mert sorra buktak, nem tudtak műsoron maradni, s folyton újakat kellett a megbukottak helyére hozni. Azt jelenti ez a változatosság, hogy rég nem volt olyan rossz szezon, mint az idei; három színházunk közül kettő az egész évben csak úgy vergődött a műsor-bajok között. Jó, sikerekben gazdag szezonja csak a Vígszínháznak volt. A daraboknak hosszú sora, amely előttünk elvonult, sajátságos forrongásban mutatja drámaírásunkat. Még nemrégen is bizonyos joggal érte az a szemrehá­nyás, hogy nagyon is egy műfaj uralkodik benne, az úgynevezett színmű - az idén már kaptunk darabokat majdnem az összes műfajokból: bohózatokat {Halló,10* Az ezredes105 stb.), finomabb tónusú szatirikus komédiákat (Feleségünk106 Az utolsó csók,107 A Tündérlaki lányok,108 Egy karrier története109 stb.), a magyar tradíció­ból jövő romantikus vígjátékot {A kölcsönkért kastély110 111), kísérletet a népszínmű tónusának fölélesztésére (Matyólakodalomm), naiv lírai népmesét {Az egysze-103 Gál Gyula - ld. 1905/14; 1912/44, 50; 1913/10; 1914/14; 1918/15; 1919/9, 23, 32. 104 Földes Imre (1881-1948): Hallói (1913 [?]) - Ld. 1914/16. 105 Az ezredes (1914). - Ld. még: 1917/44; 1918/48; 1919/32. 106 Balázs Sándor (1883-1982), író, színműíró, tanár. Felesége Beczássy Judit írónő volt, lánya H. Balázs Éva történész. A Werbőczy Gimnázium tanára volt, ő érettségiztette magyar nyelv és iro­dalomból József Attilát, aki magántanulóként szerzett bizonyítványt. Kezdetben történelmi drámá­ival aratott nagy sikert, így három alkalommal is ő nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia száz arannyal járó pályadíját. Színműveit a Nemzeti Színház is játszotta. Műveiben a kisvárosi élet finom megfigyelője volt. A második világháború után főként ismeretterjesztő, történelmi regényeket írt az ifjúság számára (Spartacusról, Hannibálról, Julius Caesarról). A Feleségünk az író első önálló kötete volt, 1913-ban jelent meg, és 1914-ben került színre. 107 Biró Lajos darabjáról van szó - ld. 1913/49. 108 Heltai Jenő - ld. 1914/8, 20. A Tündérlaki lányokról a könyvalakban való megjelenésekor Schöpflin Aladár külön írt a Vasárnapi Ujságban, ld. a könyvkritikák között: 1913/47. - A darabról ld. itt Schöpflin kritikáját: 1914/8. 109 Pakots József: Egy karrier története című regényéből (1908) készült színjáték. - A szerzőről és a darabról ld. 1914/16. 110 A kölcsönkért kastély - Pékár Gyula - ld. 1914/8. 111 Garamszeghy Sándor (szöveg) - Kun László (zenei összeállító): Matyólakodalom - kézirat a Nemzeti Színház anyagából, OSZK Színházi Tár. 1021

Next