Széchenyi Ágnes (szerk.): Schöpflin Aladár a Vasárnapi Ujságban 1898-1921 (Budapest, 2018)
Színházi kritikák
akarásával minden áron vissza akarja szerezni férjét, aki igazában még nem is férje. Ezért barátkozik a színésznővel, meghívja magához, beugratja hetéra-lelkének kitárásába, hogy a csalódott princ őhozzá hajoljon. A többit, a hercegné felháborodott apjának és az öreg hercegnek az összeütközését, s ami még hátravan, játszva intézi el a végre boldoggá lett asszonyka. Mindez súlytalan, lényünkbe semmivel sem kapcsoló dolog, nem viszünk haza belőle semmit. De amíg néztük, nem mulattunk rosszul. Én legalább megvallom, egészen jól mulattam egyes részeken, sőt néhány jelenetben mintha az íróból is láttam volna egyet-mást felvillanni a sok ügyeskedés közben. A dialógus pedig határozottan jó, van benne verve, elmésség, az egymásba kapcsolódó szavakkal és szólamokkal való könnyű játék. Egészben véve a maga műfajában helytálló darab, a mai publikum tetszése szerint való. Gábor Andor tisztességesen szolgálta ki a maga közönségét. Egy jó szerepet is adott: a hercegnéét, akit Varsányi Irén25 játszik. Egészen neki való szerep, azokat a tulajdonságokat tételezi fel, melyek Varsányi Irénnek legjobb tulajdonságai: bájos szeretetreméltóságát, fölényes okosságát, diszkrét érzelmességét. Az első felvonás félig bohókás jeleneteiben, mit sem sejtő boldog várakozásában elragadó volt, jó ideje nem láttuk már ilyennek. A komolyabb tónusú második felvonásban, amikor az okosságot kell kifelé fordítani, mindig éreztetni tudta, hogy ez ugyanaz a bájos nő, akit az első felvonásban láttunk, csak másképp van felénk fordulva, mikor a darab legvégén ismét a szerelmes s boldog nőt fordítja felénk, ez olyan, mint egy kedves viszontlátás. Hegedűs26 az öreg báró, Fenyvessy27 28 az öreg herceg szerepében jól bevált, sokszor, de mindig szívesen látott erényeit mutatták meg ábrázoló művészetüknek. Góth2i újabban erősebben hangsúlyozott komikus vénájával aratott sikert, Góthnénak29 30 sem új a színésznő szerepe, amelyet kitűnően tud eljátszani. Kertész Dezső20 is megállja helyét. A darab nem ad módot arra, hogy a színészek új dolgokat csináljanak, regiszterüket kiszélesítsék, de már ismert és kedvelt ábrázoló módjaik bemutatására annál jobb alkalmakat nyújt. Jó színészek könnyen és biztosan viszik sikerre az ilyen darabot. Schöpflin Aladár 25 Varsányi Irén - ld. 1905/4; 1912/44; 1913/10,12,49; 1914/2, 8, 14; 1918/4. 26 Hegedűs Gyula - ld. 1905/4; 1908/3; 1912/44; 1913/10; 1914/8, 14; 1918/4, 18. 27 Fenyvesi/Fenyvessy Emil - ld. 1905/4; 1912/44; 1913/49; 1914/14; 1918/4. 28 Góth Sándor - ld. 1914/18; 1918/23, 42; 1919/17. 29 Góthné Kertész Ella - ld. 1914/18; 1918/42; 1919/17. 30 Kertész Dezső (1892-1965), színész, színházigazgató. 1915 és 1926 között megszakításokkal a Vígszínház tagja. Regisztrált bemutatóinak száma több mint harminc. Operett-színészként számos alkalommal volt Honthy Hanna partnere. 1938 és 1940 között a Royal Színház igazgatója volt. 1945-ben az igazolóbizottság örökre eltiltotta a színpadtól, mert játszott az Őrségváltás című antiszemita produkcióban. (Egy zsidó tulajdonú gyárban játszódik, ahol a főszereplő [Páger Antal], a keresztény mérnök rájön arra, hogy munkáltatói megpróbálják kijátszani a zsidótörvényeket.) Kertész felesége a zsidó származású Venetiáner, művésznevén Vaály Ilona volt. Kertész 1951-ben színpadra léphetett a Madách Színházban, majd a kecskeméti Katona József Színház tagja lett, utóbb pedig a József Attila Színházé. 1064