Széchenyi Ágnes: Sznobok és parasztok. Válasz 1934-1938. Elvek, frontok, nemzedékek (Budapest, 1997)

Jegyzetek

74 Vas István: Nehéz szerelem. Szépirodalmi, 1972. 75 Weöres Sándor levele Kosztolányi Dezsőhöz, 1931. február 11. Idézi: Ke­nyeres Zoltán: Tündérsíp, Szépirodalmi, 1983. 44. 76 Illyés Gyula: Hideg van. Weöres Sándor versei. Nyugat, 1934. 1. 586-588. 77 Kérdések a Válaszról. Széchenyi Ágnes beszélgetése Weöres Sándorral. Kortárs, 1985/4. 78 József Attila válogatott levelezése. Akadémiai, 1986. 304. 79 Uo. 304-305. 80 Uo. 308. 81 Németh László: József Attila: Nincsen anyám, se apám. Nyugat, 1929. december 1. 649-650. 82 Illyés Gyula naplójegyzetei 1929-1945. Szépirodalmi, 1986. 74. 83 Uo. 84 Forgács Antal: József Attila: Nagyon fáj. Válasz, 1937/2. 121-122. 85 Boldizsár Iván: József Attila. Válasz, 1938/1. 1-4. 86 Féja Géza: Szabadcsapat. Szépirodalmi, 1965. 375. 87 Vas István: Hódolat Kosztolányi Dezsőnek. Válasz, 1936, 657-660; Szabó Lőrinc: Találkozások Juhász Gyulával. Válasz, 1937. 257-265. 88 Pörje Sándor: Babits Mihály. Az európai irodalom története. Válasz, 1934/3-4. 278. 89 Németh László levele Gulyás Pálhoz. 1933. december 22. Egy barátság levelekben. 57. 90 Fodor József: Illyés Gyula: Rend a romokban. Válasz, 1937/11.711-719. 91 A Válasz hírei c. rovat. Válasz, 1937/12. 776. 92 Gulyás Pál levele Sárközi Györgyhöz 1936. november 3. In: Juhász Iza­bella: Gulyás Pál és Sárközi György levelezése. Könyv és Könyvtár, Debrecen, 1966. 94. 93 Gulyás levele Sárközihez, 1937. január 5.1. m. 97. 94 Németh László: Ember és szerep. Tanu-kiadás, Kecskemét, 1934. 149. 95 Gulyás Pál levele Sárközi Györgyhöz, 1937. november 12.1. m. 116. 96 Gulyás levele Sárközihez, 1937. november 9. I. m. 115. 97 Sárközi levelezőlapja Gulyáshoz, 1937. november. I. m. 116. 98 Sárközi György: Éjfél. Válasz, 1935/1. 10; Pásztorok. Válasz, 1935/9. 499. 99 Illyés Gyula: Fazekas Mihály. Válasz, 1934/5.292-303. 100 Gulyás Pál levele Németh Lászlóhoz, 1934. december 30. I. m. 123. Az Ember és szerep jellemzése Illyésről: „Inkább kitérőnek érzem őt, mint engedé­kenynek. Mint a füst, amely kavarog, imbolyog, megkerüli az akadályt, s megta­lálja az útját a legkisebb résen is.” 101 Gulyás Pál levele Németh Lászlóhoz, 1938. május 2. I. m. 255. 181

Next