Székely György: Népek, rendek, dinasztiák. Tanulmányok Közép- és Kelet-Európa hadtörténetéből - A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára (Budapest, 2010)
Veszprémy László: Előszó
című tanulmányban is, amely bemutatja a Mátyás-kor belpolitikai örökségét, s a magyar trónért folyó Habsburg-Jagelló rivalizálás eseményeit. A középkori tematikájú dolgozatok sorát az átfogó igényű, Közép-Európa és Kelet- Európa fejlődésének párhuzamai és kapcsolatai a XV-XVI. századfordulóján című tanulmány zárja. Ebben ismét komplex módon, hatalmas szakirodalmat bedolgozva társadalom- és településtörténeti, politika- és eszmetörténeti megközelítéssel kivánja érzékeltetni a Nyugat- és Nyugat-Közép-Európa, illetve Kelet-Közép-Európa közti fejlődési különbségeket, illetve a Kelet-Közép-Európa és Oroszország közötti párhuzamokat és kapcsolatokat. A városokkal ellenséges, refeudalizációs törekvések hátterében az egész régióban érvényesülő tendenciák álltak. A legtöbb párhuzamot kínáló lengyel területeken például a régi kereskedelmi utak elnéptelenedtek, miután a törökök elfoglalták a Fekete-tenger melléki genovai kolóniákat, miként Kilia és Akkerman hasonló sorsa (1484) súlyos csapás volt a Keletről Lwówba és Krakkóba irányuló kereskedelemre, melynek itt is komoly társadalmi és politikai következményei lettek. A kötet utolsó két írása arra hoz példát, hogy a Szerző szorosabb értelemben vett saját középkori időkeretin messze túllépve is emlékezetes írásokban exponált mindmáig aktuális történeti problémákat. Ezek a magyar hadtudományi gondolkodás legnagyobb koraújkori alakjára emlékező Zrínyi Miklós a költő és hadvezér és a török hódoltságkori „fordulat” évének vizsgálata 1683 - a hadiszerencse forgandósága vagy rendszerek erőpróbája? címmel. Utóbbiban az eseményekben résztvevő három hatalom (osztrák, lengyel, török) mellett részletesen érinti az azóta is nagy érdeklődést és vitákat kiváltó Thököly-kérdést is. Elemzésében arra utal, hogy Magyarországon a Thököly vezette kuruc rendi mozgalom szerkezete állt legközelebb a lengyel eszményekhez és valósághoz. A kuruc fejedelem Sobieski tanácsát követve nem jelent meg Bécs ostrománál, akivel egyébként állandóan levelezett és követi kapcsolatban állt. Sőt, Thököly Sobieskinek a kuruc ügy iránti gesztusát békeközvetítésre akarta igénybe venni, igaz, sikertelenül. A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum a jelen kötettel a Szerzőt mint a hazai és egyetemes hadtörténeti kutatások támogatóját, a Hadtörténelmi Közlemények szerkesztőbizottságának doyenjét is köszönti. Veszprémy László 10