Székely György: Népek, rendek, dinasztiák. Tanulmányok Közép- és Kelet-Európa hadtörténetéből - A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára (Budapest, 2010)
Hunyadi, Kapisztrán és a népi keresztesek nándorfehérvári diadala
A nándorfehérvári diadal nehéz harcok végeredménye 1456. július 20/22. során, katonailag kétségkívül Hunyadi János volt kormányzó, főkapitány vezérlete alatt. A várra már feljutott a török, de Bonfini név nélkül említ egy Ungarust, aki bírókra kelt az ostromlók zászlótartójával és magával rántotta a mélybe. Kilétét Mátyás királynak 1459. évi oklevele alapján lehetett megállapítani, amely szerint egy hős fiának, Bertalannak adta Téj birtokot Vas vármegyében, akinek atyja magát az ellenséggel együtt a toronyból levetve tett szolgálatot. Rá századokon keresztül emlékeztek, Bercsényi Miklós 1705. évi levelében említette Téji Dugovics György uramat, akinek Tít eleje belgrádi toronynál magyar mód elholt. A névtelenekre is emlékeznünk kell, akikről Szeadeddin török krónikás írja: „Az átkozott Jankó számtalan sereggel megjött és segítségére lön Belgrádnak”. A szultáni had visszavonulása olyan gyors volt, hogy sok keresztes vitéz jutott Nándorfehérvárra. Az elkésett bécsi keresztesekről Johannes Goldener írja: papok, deákok, tanulók, jól felfegyverezve, utánuk vargák, szabók, s más szegényemberek. A boroszlói keresztesek meg Bécsben vártak dunai hajóra, amikor elérkezett a hír a szultáni tábor felkerekedéséről, ekkor Eschenloer szerint szép misét énekeltek és átszellemült hálát adtak Jézus Krisztusnak, a mi urunknak. Hunyadi János a Nándorfehérvár melletti sikeres harcokról már július 24-én jelentést írt László királynak. A Bécsbe menő küldött útközben Sopronban tájékoztatást adott arról, hogy a török császár csúfos vereséget szenvedett. Csak az uralkodó és a lovasság egy része tudott megmenekülni, az egész gyalogság elpusztult, az összes hadi felszerelés a győzők kezébe jutott. Végezetül megemlítem, hogy a hadvezetők nem sokáig örvendhettek a győzelemnek. Hunyadi János 1456. augusztus 11-én meghalt pestisjárványban. A sereggyűjtő Kapisztrán János október 23-án követte őt. Kapisztrán tetemét az újlaki obszerváns kolostorban helyezték el, ahol csodatevőként tisztelték (claret miraculis) és ez a tömegek látogatását vonzotta. A csodák hitelességét elutasította a mezőváros plébánosa és a legátus bíboros figyelmét felhívta a szerzetesek üzletelésére (nundinari) a holtesttel. A legátus nyomban eltemettette a tetemet. A belgrádi győzelem lezárta azoknak a diadaloknak a sorát, amelyben a magyar és a szomszéd népek Hunyadi vezetésével hosszú időn keresztül gátat vetettek az előnyomuló oszmán hatalomnak. A belgrádi győzelmet nem sokkal utóbb a nagy hadvezér halála követte. Vele együtt egyelőre sírba hullott a keresztesek álma is. A király a hódítók elleni támadás helyett a felvidéki parasztok ellen küldte csapatait, Kapisztrán már július 23-án hazabocsátotta a diadalmas keresztes hadakat, az urak visszaküldték a külföldről érkezőket. így a belgrádi diadal csúcspontja lett az oszmán hódítók elleni honvédő, egész Európát segítő harcnak. Fél évezred a népek életében is hatalmas idő. Azóta népeink igen sok történeti eseményen mentek keresztül. Az eltelt hatalmas idő azonban nem homályosította el Hunyadi és névtelen harcosainak emlékét, sőt, megtisztította és megfényesítette szerepüket, s az 500 és 550 éves évfordulókon az egész nép szívében éltek. 83