Sziklai László: Megélt esztétika - Alternatívák (Budapest, 2010)
Úton
Megélt esztétika nemi viszonyáról, de nem feledkezett arról, hogy minden természetesnek keletkeznie kell, az embernek is megvan a keletkezési aktusa, a történelem. Márkus György így kommentálja Marx lényeges megjegyzését: „A történelmileg kitermelt anyagi és szellemi erőket az individuum csak az emberi kollektíván, más emberekkel való érintkezésen keresztül sajátíthatja el. A gyermek számára adva van egy, az emberi munka által kialakított, emberi lényegi erőket megtestesítő, humanizált környezet, de a tárgyak a maguk emberi mivoltában voltaképp még sincsenek közvetlenül adva neki."48 József Attila számára a legfontosabb humanista marxi tétel, hogy „az ember közvetlenül természeti lény'’.*9 Marx szövegében azonban e definíció után a következő tézis szerepel: „De az ember nemcsak természeti lény, hanem emberi természeti lény: azaz önmagáét-valóan léttel-bíró lény, ezért nembeli lény, s mint ilyennek mind létében, mind tudatában igazolódnia és tevékenykednie kell. Sem tehát az emberi tárgyak nem a természeti tárgyak (!), ahogyan közvetlenül kínálkoznak, sem pedig az emberi érzék, ahogyan közvetlenül van, ahogyan tárgyilag van, nem emberi érzékiség, emberi tárgyiasság."50 E lényeges marxi differenciálás nem keltette fel a költő figyelmét. Ebből adódott az, hogy nála az emberi lényeg fogalma nem a nembeliség (az ember nembeli lény), hanem a nemiség értelmével kapcsolódik össze, ez a Gattungswesen fordítása.51 Természetesen nem egy önmagában vett fordítási problé-48 Márkus György: Marxizmus és „antropológia", Akadémiai Kiadó, Budapest 1966, 30. o.; Kari Marx: Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből, Akadémiai Kiadó, Budapest 1962,109. o. 19 Kari Marx: Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből, 108. o. 50 Uo. 109. o. 51 A fogalom fordításának problémájára Mezei György hívta fel a figyelmet. „Ezt a szót magyarra a »nembeliség« fordulattal szokás fordítani, amely asszociatív konnotációi miatt nem tűnik igazán szerencsés választásnak. Megfontolandónak tartom, hogy Lukács etikai koncepciójának továbbépítésében a »Gattungsmäßigkeit« megfelelőjeként ne például a »humánum« terminust válasszuk-e." In: Miért Lukács? A szegedi Lukács-szimpózium anyaga, Szegedi Lukács Kör, Szeged 1990,158. o. 152