Sziklai László: Megélt esztétika - Alternatívák (Budapest, 2010)
Úton
Megélt esztétika moly büszkeséggel számol be Lucie Asszonynak (József Jolánnak): „Itt említjük meg, hogy Lesznai Anna (Jásziné), Balázs Béla és Lukács György igen nagy költőnek tartanak, különösen az utóbbi - mint az első világirodalmi - nem kozmopolita! - kvalitásokkal rendelkező proletár-lírikust, aki hivatva van mielőbbi nagyobb pénzküldeményedet kézhez venni."9 Valamivel később és valamivel - de nem sokkal - komolyabb hangvételben említést tesz Espersit Jánosnak arról, hogy „Életem eddigi folyása nagyjából ugyanaz, ami már előbb is a csavargók védjegye alatt iktattatott. Bécsben hamar megszerettek. Jobb és baloldaliak egyaránt, Lukács György, Ignotus, Balázs Béla, Lesznai Anna, Hatvány Lajos báró az ismertebbek közül."10 A szeretetre éhes József Attila tudta, hogy a baloldaliak között kicsoda Lukács György, és most azt is megtudta, hogy mire tartja őt a Geschichte und Klassenbewußtsein szerzője. Valószínűleg nem olvasta egészében ezt az 1923-ban Berlinben a Malik Verlagnál megjelent könyvet, amely tanulmányokat tartalmazott a marxista dialektikáról,11 és a XX. századi filozófiai gondolkodás egyik legvitatottabb, de ugyanakkor egyértelműen egyik alapvetően meghatározó filozófiai műve lett. A könyv tanulmányai közül több már korábban megjelent baloldali folyóiratokban. A Kommunizmus 1920-1921-es évfolyamaiban közölte például az Osztálytudat, a Legalitás és illegalitás, a Rosa Luxemburg, a marxista rövidített változatait. Nem állítható, hogy ezek szélesebb értelmiségi körökben Magyarországon ismertté váltak. Magyar szerzőtől magyarul és németül a 20-as években nem túl sok ismertetés született erről a könyvről (Fogarasi Béla, Révai József, Radványi László, 9 József Attila válogatott levelezése, 108. o. 10 József Attila - Espersit Jánosnak (Hatvan, 1926. VIII. hónap 10.) - Uo. 110. 11 Georg Lukács: Geschichte und Klassenbewusstsein. Studien über marxistische Dialektik, Malik, Berlin 1923. /Kleine revolutionäre Bibliothek, tom. 9./ 120