Sziklai László: Megélt esztétika - Alternatívák (Budapest, 2010)
Úton
A reprezentatív költő egyik szerzője nagyon határozott választ ad a kérdésre: „A magyar filozófia - néhány emigrációban született munkásságon kívül - eddig egyetlen nemzetközi mércével is meghatározó teljesítményt mutathat fel, Lukács György (1885-1971) életművét."19 Csak epizódo(ka)t ragadhatok ki, amelyek egyediek ugyan, de meggyőződésem szerint jellegzetesek. Vitathatatlan, elismert és dokumentált például Nietzsche jelentősnek tartott magyarországi recepciója. Figyelemre méltó azonban, hogy Fülep Lajos, aki 1910-ben lefordítja A tragédia születését, kismonográfia méretű előszavában Nietzsche értékelése helyett előbbre valónak tartotta minél több szövegének idézését. A különféle erőteljes hatások és értékelések sorából egyet szeretnék kiemelni, Babits 1911-ben írt Nietzsche mint filológus című írását. A rendkívüli műveltségű költőfejedelem20 főhajtása Nietzsche előtt azon alapszik, hogy szerinte ő „az egyetlen nagy filozófus, aki valóban szakember volt a filológiában".21 Feltűnő, hogy Babits számára nem Nietzsche, a né-19 Perecz László: „Magyar filozófia", Világosság, 1996/12., 62. o. - Nyíri J. Kristóf ugyanezen az állásponton van. „Lukács munkásságát megelőzően nem volt igazán nagy teljesítmény ezen a téren. Lukács az ő összes gyarlóságával, különböző korszakainak gyengeségeivel együtt korszakos jelentőségű személyiség, akire büszkék lehetünk." „Minerva baglya. Beszélgetés Nyíri Kristóffal a magyar filozófia helyzetéről", Társadalmi Szemle, 1996/5., 15. o. - Ezzel ellentétes a véleménye többek mellett Kunszt Györgynek, lásd Nihil és Ámen. Nietzsche-reflexiók. Gond-Palatinus, Budapest 2002. 20 József Attila ironikus megjegyzése: „A »poeta doctusnak« (tudós költőnek) csúfolt Babits Mihály írja azt a hülyeséget, hogy: »mi volna más az Intuíció, mint Ösztön?« És írja azt az írástudók Árulása (!) c. »tanulmányában«!" - Ez a lábjegyzet József Attila Croce-kritikájához kapcsolódik: „Croce Benedetto intuicionista esztétikája szerint a költészet nem más mint intuíció. Intuíció? Mindenki ezt mondja, holott idegen szavakat csak akkor szabad használni, ha magunk is értjük. Intuíció ti. magyarul se többet se kevesebbet nem jelent, mint szabatosan annyit, hogy szemlélet." - József Attila: „Irodalom és szocializmus. Művészetbölcseleti alapelemek", in: József Attila összes művei III., o. 21 Babits Mihály: „Nietzsche mint filológus", in: Nietzsche-tár. Szemelvények a magyar Nietzsche-irodalomból 1956-ig, Comitatus Társadalomkutató Egyesület, Veszprém 1996, 294. o. 123