Sziklai László: Megélt esztétika - Alternatívák (Budapest, 2010)
Úton
Megélt esztétika nézetet nem lehetett nyíltan hangoztatni és nyilvánossá tenni), hogy a szovjet marxizmus-leninizmus folytatása, továbbfejlesztésének útja nem Sztálinhoz vezet, hanem az elsődleges cél az eredeti marxi örökség, a klasszikusok életművének, elméleti hagyatékának teljes birtokbavétele és elsajátítása. Részben ez a magyarázata annak, hogy Lukács a harmincas években megtagadta és egyben megőrizte a Történelem és osztálytudat koncepcióját. A fiatal Marx kéziratai ugyanis egyértelműen igazolták könyve Marx eldologiasodás-elméletének értelmezését, s ezen túl is „valójában az ő álláspontját támasztották alá a szovjet marxizmusban egyre inkább eluralkodó lapos pozitivizmussal és vulgáris materializmussal szemben... A Történelem és osztálytudat [ugyanakkor - Sz. L.] - Lukács akkori állításaival ellentétben - nem jelöli meg egyértelműen a kommunista pártban a hozzárendelt osztálytudat képviselőjét: éppen ezért kellett ezt a szerzőnek oly kétségbeesetten bizonygatnia."32 Úgy vélem, hogy az elmondottak a lényeget illetően érzékeltetik azokat a szellemi körülményeket, amelyek között József Attila Hegel, Marx, Freud című írása született, és amely a Szép Szó 1938. január-februári számában jelent meg, azzal a jegyzettel, hogy „1936-ban keletkezett, befejezetlenül maradt tanulmány". A tanulmányt közreadta a Szabolcsi Miklós szerkesztette 1958-as kritikai kiadás (József Attila összes művei III.), és a közelmúltban napvilágot látott hiteles, szövegvariációkkal ellátott teljes szövege,33 amelyet értelmező és textológiai tanulmány is kísér. A tanulmány keletkezéséről (az Összes művek jegyzetében) azt olvashatjuk, hogy megírásának „gondolata 1936 előtt foglalkoztathatta a költőt. Erre vallanak azok a személyes emlékezések is (Szántó Judit, Sándor Pál), amelyek szerint már 1933-34-ben hangoztatta az itt kifejtetteket, sőt egy vitáról is 33 Hell Judit-Lendvai L. Ferenc-Perecz László: Magyar filozófia a XX. században, Áron, Budapest 2001, 207. o. 33 József Attila: „Hegel, Marx, Freud", Literatura, 2008/1., 102-130. o. 128