Sziklai László: Megélt esztétika - Alternatívák (Budapest, 2010)
Úton
A reprezentatív költő beszámol evvel kapcsolatban. De világosan tanúskodnak erről JA cikkei s versei is: az »Egyéniség és valóság«-tól, illetőleg A város peremén befejező szakaszától kezdve nyomon követhetjük nála a marxizmus és freudizmus összeegyeztetése gondolatát. Nyilván ennek magasabb fokú, tudományos összefoglalójául készült a »Hegel, Marx, Freud«."34 A város peremén zárószakasza valóban (természetesen mutatis mutandis, jelképesen szólva) maga a verssé formált hegelimarxi dialektikatétel. Freudi fordulattal lép elénk a költő, „az adott világ varázsainak mérnöke". Az általa teremtett kettősség egysége, a termelési erők és az ösztönök ellentétének dialektikája: ...gyönyörű képességünk, a rend amellyel az elme tudomásul veszi a véges végtelent, a termelési erőket odakint s az ösztönöket idebent... Ami az Egyéniség és valóság című tanulmányt illeti, kiváló, kimerítő jegyzetanyagát (Szabolcsi Miklós munkája) itt nem kell ugyan részletesen felidézni, kommentárra azonban szükség van. Mindenekelőtt arra térek ki, hogy a kortársak ezt az írást nagyon bonyolultnak, sőt egyenesen érthetetlennek tartották, olyannyira, hogy József Attila barátai is rászorultak arra, hogy elmagyarázza gondolatait, ami mutatja az akkori átlagos filozófiai műveltség hiányosságait. Fejtő Ferenc pontosan jellemzi a helyzetet: „József Attila az első folyóirat 34 József Attila összes művei III., 455. o. - Sándor Pál, akinél a hangsúly Freudra és nem Marxra esik, szerint „a költő már ekkor azt vallja: a tudat közvetlenül is alakítja létünket". Idézi a tanulmányt Fejtő Ferenc eredetileg 1947-ben, a Népszava Könyvkiadónál megjelent írása: „József Attila, az útmutató" is. (in uő: József Attila, az útmutató. Népszava - Papirusz book, Budapest 2005, 5-32. o.), kiemelve, hogy a tanulmány mélyén rejlő alapkérdés („hol csúszott hiba a számításba...") az 1933-at követő időkben minden gondolkodó marxista fő problémája volt. 129