Sziklai László: Megélt esztétika - Alternatívák (Budapest, 2010)
Úton
Megélt esztétika kérdéshez, hogy József Attila világszemléletében milyen színvonalat képviselt marxizmusa. Ami ugyanakkor ennél talán még fontosabb, hogy melyek voltak a proletárköltő által tudatosított marxi gondolatok, amelyek metaforákká, költészetté váltak, válhattak. Ennek ma is érvényes felmutatásában a fő érdem Mészáros Istváné. Meggyőződése szerint József Attila képes volt a „változót" az Irodalom és szocializmusban kifejtett elvekkel összhangban mint „végső szemléleti egészt" megragadni és eljutni „a legkülönbözőbb embertelen megnyilvánulások gyökeréhez: az emberi eldologiasodáshoz és elidegenedéshez. így a valóság József Attila-i visszatükrözésében titáni tiltakozás jelenik meg a »merev dolgok« uralma ellen".47 Teljesen világos, hogy Hegel, Feuerbach és Marx a költő számára, annak ellenére, hogy tizenkilencedik századi bölcselők voltak, elevenen jelenlevők, akik sohasem válhatnak a versben idézetekké.*8 Igaz ugyanakkor - mint Tverdota György írja -, a költő utolsó nagyszabású tanulmányában „a címben foglalt három gondolkodó teóriát kívánta meghaladni, de úgy, hogy egyben épített rájuk".49 Nézetem szerint mindhárman az emberiség történetében nem átmenetileg, hanem tartósan jelen lévő elidegenülés filozófusai. József Attila erre épített, és metaforáinak különös állandósága „a kor alapvető emberi viszonyainak művészileg adekvát megragadásából következik. A metaforák (amilyen például az »üveg«-é) »két világot« egyesítenek, melyek az elidegenedés és az eldologiasodás miatt a jelenségek szintjén úgy látszanak, mintha semmi közük sem volna egymáshoz, ám valójában az alapvető emberi viszonyok ellentmondásaiban találnak közös nevezőre."50 47 Mészáros István: József Attila és a modern művészet, 222. o. 48 Kertész Ákos: „Hogy valaki marxista tételeket, filozófiát, alapfokú szemináriumot tudjon versben ilyen esztétikai színvonalon, ilyen szívbemarkolóan és hatásosan megfogalmazni, az, azt hiszem, a világon egyedülálló." - „József Attila - 2003" [kerekasztal-beszélgetés], Eszmélet, 60. (2003. tél), 18. o. 49 Tverdota György: Magyarázatok..., 156. o. 50 Mészáros István: József Attila és a modern művészet, 225. 134