Sziklai László: Megélt esztétika - Alternatívák (Budapest, 2010)
Úton
József Attila marxizmusa lov Egyetem, 1924 április) Lenin módszerét összegezve (Hegel neve nem hangzik el) megállapítja, hogy az „nemcsak helyreállítása, hanem konkretizálása és továbbfejlesztése is Marx kritikai és forradalmi módszerének, materialista dialektikájának".34 József Attila Marx-képének formálásában fontos szerepet játszottak Marx fiatalkori írásai (melyeket minden valószínűség szerint nem a MEGA-ból ismert) és A tőkén kívül a Grundrisse (A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai -1857-1858) tanulmányozása is, valamint és nem utolsósorban mindaz, amit Lukács Történelem és osztálytudatának egyes részeiből Marxról megismert. Ettől a műtől egyébként antipszichologizmusa ellenére, Erős Ferenc véleménye szerint, nem állt olyan távol a freudomarxizmus. A rokonság „abból következik, hogy az úgynevezett freudomarxista kérdésfeltevések a legkevésbé sem hagyták érintetlenül magát a freudi elméletet: revíziójuk legszembetűnőbb vonása éppen az, hogy messianisztikus módon értelmezik Freudot. A freudomarxizmus ugyancsak implikál egyfajta »antipszichológiát«: vagyis a Freud által feltárt jelenségek annak perspektívájában nyerik el jelentőségüket, hogy előremutatnak saját megszüntetésük felé, a pszichés elfojtás alapjait felszámoló, az ösztönök és a felettes-én diszharmóniáját feloldó társadalom felé."35 Mindebből nézetem szerint nem önmagában a freudomarxizmus és a messianisztikus Freud-értelmezés a leglényegesebb, hanem az hogy Lukács húszas évekbeli marxizmusfelfogása és József Attilának a harmincas évek közepére kialakult Marx-képe között nagyon közeli rokonság van. Ezt nem teszi kétségessé az sem, hogy Lukács a húszas években a hivatalos szovjet marxizmus negatív pszichoanalízis-felfogásából indul ki,36 sem az, hogy a Törnegpszichológia és én-ana-34 Sztálin: „A leninizmus alapjairól (A Szverdlov-egyetemen 1924 április elején tartott előadások)", in: uő: A leninizmus kérdései, Szikra, Budapest 1953, 23. o. 35 Erős Ferenc: Pszichoanalízis, freudizmus, freudomarxizmus, 96. o. 36 Uo. 94. o. 147