Sziklai László: Megélt esztétika - Alternatívák (Budapest, 2010)
Úton
Megélt esztétika /ízz'sről írt recenziójában azért marasztalja el Freudot, mert a tömegjelenségeket az individuális pszichológiából akarja megmagyarázni, és a késő kapitalizmus embereinek érzelmi életét „őstényállásokként" (Urtatsache) fogja fel.37 József Attila freudomarxista orientációjának ismert pontja, hogy feltehetően ő fordította le Wilhelm Reich Pszcichoanalizis és szocializmus című írását, amelyet az Emberismeret közölt 1935-ben.38 A költő ismerte Reich koncepcióját, amely fényévnyi távolságra volt a Komintern (Dimitrov) hivatalos fasizmusértelmezésétől. Azzal ellentétben Reich szerint „a fasizmus tiszta formájában nem más, mint az átlagos emberi karakter minden irracionális reakciójának összessége".39 Reich nem volt teljesen ismeretlen a Szovjetunióban. A húszas évek végén megjelent Л dialektikus materializmus és a pszichoanalízis (Pod znamenyem markszizma, 1929/7-8.) című írásában, világosan definiálta a freudomarxizmus álláspontját: „Míg a marxizmus szociológiailag a gazdasági rend törvényeinek, a többség kissebség általi kizsákmányolásának tudatos vállalását jelenti, addig a pszichoanalízis a társadalmi szexuális elnyomás tudatossá válásának a kifejezője. De mégis: 37 Georg Lukács: „Freud's Massenpsychologie", Die Rothe Fahne, 21. Mai, 1922; in: György Lukács: Littérature philosophic marxisme 1922-1923, Presses Universitaires de France, Paris, 1978, 119. 38 A történet és a kérdés részleteiről lásd Lengyel András: „Az »első fájdalomra eszmélő ember«. József Attila freudomarxizmusának kérdéséhez", in: uő: „...gondja kél a gondolatban'1, 254. o. 39 Wilhelm Reich: Die Massenpsychologie des Faschismus, Kiepenhauer & Witsch, Köln 1972, 16. o. - Könyvének harmadik kiadáshoz írt Előszavában (1946) azt írja, hogy „a »fasizmus« pusztán szervezett politikai kifejeződése az átlagember karakterstruktúrájának, vagyis egy olyan struktúrának, amely nem korlátozódik bizonyos fajokra, nemzetekre vagy pártokra, hanem általános és nemzetközi. Ha az emberi karakter szempontjából tekintjük a fasizmust, akkor az nem más, mint korunk autoriter, gépi civilizációjában élő, elnyomott emberének emocionális attitűdje és mechanikusmisztikus életfelfogása. A modern ember mechanikus-misztikus karaktere hozza létre a fasizmust, és nem megfordítva. A hibás politikai gondolkodás eredménye az, hogy a fasizmust még ma is a németek vagy japánok specifikus nemzeti karakterjegyének tekintik. Minden további hibás magyarázat ebből a hibás kiindulópontból következik." - Uo. 12. o. 148