Sziklai László: Megélt esztétika - Alternatívák (Budapest, 2010)
Úton
József Attila marxizmusa lényeges különbség van köztük. Amíg az egyik osztály a kizsákmányoló, a másik pedig kizsákmányolt, addig a szexuális elfojtás minkét osztály átfogó jelensége marad."40 A pszichoanalízisnek Reich szerint csak a szocializmusban van jövője, és a harmincas évek elején arról ír, hogy a nácizmus térhódítása „a lét és tudat közötti egyre mélyülő szakadékról" tanúskodik. Fasizmuselméletének alapgondolata, hogy a fasizmus tömegmozgalom, ami ellentétes azzal, hogy a Komintern szerint Hitler a „Sátán ügynöke" és a fasizmus a finánctőke „ördögi manővere", mániákus politikusok, porosz junkerek, profitjukat féltő iparbárók összeesküvése a munkás (-mozgalom) ellen. A korszak kommunista fasizmusbírálatának megfelelően Reich túlpolitizálta a fasizmus pszichológiai mechanizmusait, és ugyanakkor elmosta politikai tartalmát. Nézete szerint a fasizmus nem politikai párt, hanem egy meghatározott életfelfogás és attitűd az emberrel, a munkával és szeretettel kapcsolatban.41 A fasizmust az emberi karakterstruktúra általános antropológiai adottságaiból vezette le, és nem merítette ki szociálpszichológiai jelenségvilágának teljességét. Analízise lényegében a fasiszta ideológia motívumainak tartalomelemzése. Reich jelentős hatást gyakorolt a magyar freudomarxistákra (Nagy Lajos, Neufeld Béla, Turnowsky Sándor) és valószínűleg József Attilára is. Annak ellenére, hogy a Hegel-Marx-Freud tanulmány, és úgy kezdődik, hogy „I. A tudományos szocializmus", szövegének legelején József Attila határozottan utal a politikai aktualitásra, feltéve a jelen alapkérdését: „miért nincs még szocializmus? Nem azt akarom ezzel mondani hogy nem következik el, ha az emberek azt akarják, hogy elkövetkezzék. Csak azt kérdem, hol csúszott hiba a számításba, hogy lehet az, hogy az ún. »tárgyi előfeltételek« megvannak s az alanyiak hiányoznak? Marx azt írja, hogy az emberiség csak 40 Erős Ferenc: Pszichoanalízis, freudizmus, freudomarxizmus, 145. o. 41 Uo. 177. o. 149