Sziklai László: Megélt esztétika - Alternatívák (Budapest, 2010)
Úton
József Attila marxizmusa máról van szó. Marx következetesen használja a korábban említett analógiát a Párizsi kéziratokban, akkor is, amikor azt írja, hogy ,,[m]ind az emberi tevékenységnek magán a termelésen belül, mind az emberi termékeknek egymásra való cseréje = a nembeli tevékenység és nembeli élvezet, melynek valóságos, tudatos és igazi létezése a társadalmi tevékenység és a társadalmi élvezet."52 A kéziratban a nemi és a faji viszony fogalmai azonosakká válnak, amire Marx szóhasználata is bizonyos mértékben lehetőséget kínál. Vitathatatlanul már marxi-freudi szellemben fogant az a gondolat, hogy ,,[a]z embernek az emberhez való közvetlen, természetes, szükséges viszonya a férfinek a nőhöz való viszonya. Ennek a viszonynak jellegéből következik, hogy az ember, mint faji lény (Gattungswesen) mennyire lett magáé és mennyire fogta fel magát; a férfinek a nőhöz való viszonya az embernek az emberhez való legtermészetesebb viszonya."53 A tanulmányt keretbe zárja, hogy József Attila visszatér a „cikke" elején feltett kérdére: Miért nincs még szocializmus? „Egyelőre analógiával felelek erre" - ígéri. Válasza azonban lezáró. Befejezés, annak ellenére, hogy érzi: védekezésre kényszerül. „Ez az analógia nem visszavetendő, hiszen Marx maga a nemi aktussal látja útnak indítottnak az emberi termelést. Szocializmus éppúgy nincs, bár a termelési eszközök fejlettsége és a termelő erők megkívánják a gazdaságnak ezt a formáját, ahogy nincs teljes orgazmus a mai ideges emberek koituszában, bár a nemi szervek fiziológiai kifejlettsége és az egyén ösztönei megkívánják a nemi egyesülésnek ezt a formáját. Az általánosan elterjedt női és férfifrigiditás és a pszichikailag föltételezett impotencia elmélete szolgál annak magyarázatául, hogy a szocializmus megvalósításának tárgyi, technikai feltétele mellől miért hiányoznak a megvalósítás alanyi, lelki előfeltételei."54 52 Kari Marx: Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ból, 140. o. 53 József Attila: Hegel, Marx, Freud, 107. о. 54 Uo. 111. о. - József Attila dr. Totis Béla könyvéről szóló kritikájában (tanulmányában) - Az ifjúság nemi problémái -, amelyben érzékelhető Reich hatása, szintén jelen van az analógia. „A társadalmi élet ösztöne kizáró ellentétévé válik a kapitalizmusban az életösztönnek, tehát - kizáró ellentétről van szó - nem alkotnak egységet. Az ilyen alapon létrejött lelki konfliktus 153