Sziklay László: Pest-Buda szellemi élete a 18-19. század fordulóján - Res Publia Nostra 1. (Budapest, 1991)
Építészet, képzőművészet
zül saját, tökéletes artisztikumú háza (József Attila u. 6.), az erőteljes plasztikájú oszloprenddel elegáns volt Tánzer-ház (Akadémia u. 3.), a háromemeletes volt Derra-ház (Erzsébet tér sarok) érdemel említést. Életművének koronája mégiscsak a Nemzeti Múzeum épülete lett. Rados Jenő alapján adjuk jellemzését: „Külső megjelenésében és belső tércsoportosításában egyaránt klasszicista építészetünk legtökéletesebb alkotása. Benne az épület gyakorlati célja a maga zárt tömbjének tökéletes összehangjában egyesült a reprezentáló monumentalitásának ünnepi oszloprendjével. Előcsarnokának, lépcsőinek, tereinek változatos csoportosítása annak a fejlődési folyamatnak kiteljesedését jelentette, amelynek szerényebb előzményei Pollack lakóépületeinek kapuelőcsarnokai voltak. Az épület lényegében az udvarokat övező, folyosókra fűzött teremsorok tömbjéből állt. De ezt a magától értetődő, szinte vulgáris elrendezést a széles, szabad lépcsővel impozáns nyílt oszlopcsarnokon át monumentális előcsarnok-rendszer, a három karú lépcső méltósággal teljes emelkedése, az emelet Pantheonszerű rotundája és a nemes átalakítású díszterem az ünnepi hangulatú termek tökéletes kompozíciójává avatta.” A Hild-dinasztia és Pollack Mihály mellett számos kisebb jelentőségű, nagyrészt osztrák származású, de a hazai viszonyokhoz alkalmazkodó építész vagy család (apa —fiú —unoka) művelte Pest-Budán a klasszicizmus stílusát. A Zitterbarth és a Brein család, valamint Kasselik Fidél érdemel közülük említést. Kasselik művei közül a kissé még barokk ízű terézvárosi és a józsefvárosi plébániatemplom, valamint az Október 6. utca 22. szám alatt található, volt Ürményi-ház emelkedik ki. A Zitterbarth család tagjai közül elsősorban ifj. Zitterbarth Mátyás említhető; ő a Nemzeti Színház építője. Mint Rados Jenő írja: „Artisztikum tekintetében messze fölötte áll Aman Német Színházának. Homlokzata tömbszerű, áttöretlen jellegével hatott. Rajta a pillérek csak felületosztó, lizénaszerű jellegben érvényesültek.” A romantikus építészet kezdetei Pesten és Budán már kívül esnek az általunk kitűzött korszakhatárokon; egy bizonyos elto170