Téglás János (szerk.): A Baumgarten-alapítvány ünnepei. Beszédek, megemlékezések (Budapest, 2000)

1938. január 18. A tízéves Baumgarten-alapítvány munkájáról és eredményeiről beszél betegágyán Babits Mihály

pítvány, s akik közül nem egy, mint imént már említettem, fájdalom, ma már halott.- S kik ezek a halottak?- Legelső halottunk Tóth Árpád volt, akit az alapítvány még az el­ső évdíj kiosztása előtt részesített jelentős támogatásban; az évdíjat már meg nem érhette. Méltóbb névvel nem kezdhettük volna műkö­désünket. Ugyancsak legrégibb támogatottjaink közé tartoztak Harsányi Kálmán és Juhász Gyula. Mindkettő ma már az irodalom­­történeté, ahogy Krúdy Gyula és Szini Gyula is, kik szintén évdíjasa­inkhoz tartoztak. Legújabb halottunk pedig József Attila. A halál nemcsak évdíjasaink és segélyezettjeink között szedett áldozatokat, hanem azok közt is, akik az alapítvány vezetésében részt vettek. Ta­nácsadó testületünk első elnöke, Ambrus Zoltán s kiváló tagjai, mint Osvát Ernő, Mikes Lajos és Kosztolányi Dezső, hunytak el, szelle­mük és példaadásuk örökségét hagyva számunkra.

Next