Téglás János (szerk.): A Baumgarten-alapítvány ünnepei. Beszédek, megemlékezések (Budapest, 2000)
1938. január 18. A tízéves Baumgarten-alapítvány munkájáról és eredményeiről beszél betegágyán Babits Mihály
pítvány, s akik közül nem egy, mint imént már említettem, fájdalom, ma már halott.- S kik ezek a halottak?- Legelső halottunk Tóth Árpád volt, akit az alapítvány még az első évdíj kiosztása előtt részesített jelentős támogatásban; az évdíjat már meg nem érhette. Méltóbb névvel nem kezdhettük volna működésünket. Ugyancsak legrégibb támogatottjaink közé tartoztak Harsányi Kálmán és Juhász Gyula. Mindkettő ma már az irodalomtörténeté, ahogy Krúdy Gyula és Szini Gyula is, kik szintén évdíjasainkhoz tartoztak. Legújabb halottunk pedig József Attila. A halál nemcsak évdíjasaink és segélyezettjeink között szedett áldozatokat, hanem azok közt is, akik az alapítvány vezetésében részt vettek. Tanácsadó testületünk első elnöke, Ambrus Zoltán s kiváló tagjai, mint Osvát Ernő, Mikes Lajos és Kosztolányi Dezső, hunytak el, szellemük és példaadásuk örökségét hagyva számunkra.