Ujhegyi Ilona: És Te mit alkottál? Egy óvónő visszaemlékezései (Budapest, 2005)
Bevezető
12 Újhegyi Ilona mint a szád. Intelmeit képtelen voltam elsajátítani, a diplomáciai érzékem nem fejlődött ki. Volt is elég bajom miatta későbbi életem során, de legalább soha nem kellett szégyenkeznem amiatt, hogy hazugságon kaptak. 1949-ben beiratkoztunk a négy évesnek hirdetett Pedagógiai Gimnáziumba, azzal a szándékkal, hogy óvónők legyünk. Az volt az elképzelés, hogy négy év után érettségizünk, majd egy gyakorlati év után iskolába, óvodában eltöltve döntünk, hogy ki lesz óvónő, ki tanítónő és képesítő vizsgát teszünk (szaktárgyakból, + gyakorlati tanítás, foglalkozásból). Az első évben csupa általános gimnáziumi tárgyat tanultunk, magyart, történelmet, földrajzot, matematikát, orosz nyelvet, kémiát, éneket, zenét (hegedű), rajzot, kézimunkát, volt heti két testnevelés- és egy hittanóránk. Ilyenkor - a 6. órában - felekezetek szerint szétváltunk, ki-ki a saját lelkészével külön tanterembe vonult. De ez rövid életű tantárgy volt. Ebben az évben váltották egymást az osztályfőnökeink, G. tanár úr, aki a történelmet és földrajzot tanított, már a harmadik volt, vele fejeztük be a tanévet. Neki köszönhettük, hogy a csillagászati földrajzot és az ókor történelmét alaposan megtanultuk, s felébredt érdeklődésünk az ókori kultúra iránt. Ekkor kellett dekorációfelelőst választani. Legmagasabb lévén önként vállaltam, s Mari barátnőm, kivel úgy együtt voltunk mint az ikrek, noha jóval alacsonyabb volt nálam, csatlakozott hozzám. Ezen túl gyakran töltöttük a hétvégéket azzal, hogy faliújságot készítettünk, piros dekorációs kartonból sablon alapján vágtuk ki a betűket, majd az osztályban ezeket gombostűvel egyenként szögeztük föl a falra, szemben a katedrával. Olyan jelmondatok voltak, hogy „Hass, alkoss, gyarapíts, s a Haza fényre derül” (Kölcsey), „Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes!” (József Attila) vagy „Tanulni, tanulni, tanulni” (Lenin) és hasonlók. Mást írtunk ki november hetedikére, s mást április negyedikére. Gyakran tanóra alatt is a létrán állva dolgoztunk, tanáraink engedélyével, s néhányszor a felelést is megúsztuk ez által. A fa-