Valachi Anna: Csigavonalban a Parnasszusra. Rákos Sándor földi poklai és táguló költői világa. Alkotáslélektani"fejlődésregény" (Budapest, 2009)
Közel és messze
merj hát az lenni, ami rajtad kívül feltétel nélkül soha senki nem mer: gyerek, őrült, szent - bárminek nevezzék - egészen férfi és egészen ember!43 A szegényekkel és megszomorítottakkal való szolidaritás belső parancsát azonban nemcsak ebben a korszakában, hanem élete végéig kötelezőnek tekintette a maga számára - nem felejtve el egy percre sem, honnan jött, „Én ma is egy szigorú szerzetesrend kivételezett tagjának érzem magam” - mondta Mezei Andrásnak egy rádióinterjúban, 1978-ban. - „Meghatározott okokból, bizonytalan időre fölmentettek a szerzet kemény szabályai alól, és megengedték, hogy másként éljek. De én tudom, ébrenlétemben és álmomban egyformán tudom, hogy tagja vagyok a szerzetnek. A szabályok felfüggesztve is szabályok - ha megszűnik a kivételezettség állapota, bármelyik pillanatban visszakaphatják régi érvényüket.- De mi ez a szerzet? Talán a szegények szövetsége?- Igen.”44 Bármily büszkén vállalta is anyagi nincstelenségét, mivel bekecsben-kucsmában nem illik megjelenni országos rendezvényen, irodalmi díj átadásán, 1958 tavaszán kölcsönpénzből kellett öltönyt vásárolnia Mónikával, hogy átvehesse a József Attila-díj második fokozatát. Az Élet és Irodalom 1958. április 4-i számában bemutatta a díjazottak fényképét és rövid pályarajzát.45 A II. fokozatot kapott költők között szereplő Rákos Sándorról ekkor írtak először az irodalmi hetilapban.46 De műveit egyre sűrűbben közölték. Családi album47 című versének felismerése: „minden változásban halál van” - filozófiai értelemben régóta foglalkoztatta; ezúttal azonban váratlanul aktualitást kapott a kegyetlen léttörvény. Monika gyermeket várt - s az új élet ígérete fölerősíthette benne a halálra ítéltség tudatát: „Ős-örök betegség a lét. Reménytelen. Nem orvosolhatod. Oldd el tőle magad, mert elold ő, ha nem is akarod!”48 A végső kérdéseken meditáló költőről ekkoriban két nő is igyekezett gondoskodni. Monika - és Rákos mama, akit fia időközben felköltöztetett Nyíregyházáról Budapestre, évekig együtt élt vele a Balassi Bálint utcai, szűkös társbérletben. A puritán 43 Rákos Sándor: Gyalogút. In: Rákos, 1957. 90-91. 44 Rákos Sándor: írószobám. Lásd: Mezei, 1978. 815-816.; In: Rákos, 29. 45 A József Attila-díj I. fokozatát Keszthelyi Zoltán. Földeák János, Győry Dezső, II. fokozatát Bihari Klára, Fejér István, Cs. Szabó Béla, Thurzó Gábor és Rákos Sándor kapta 1958 tavaszán. 46 J. K. (Jobbágy Károly) portréja Rákos Sándorról József Attila-díja alkalmából az Élet és Irodalom 1958. április 4-i számában, II. évf. 14. sz. 9. 47 Rákos Sándor Családi album. Élet és Irodalom, 1958. április 25.3. 48 In: Rákos, 1959. 60. 144