Varga Imra: A magyarországi protestáns iskolai színjátszás a kezdetektől 1800-ig - Irodalomtörténeti füzetek 138. (Budapest, 1995)
Az unitárius iskolai színjátszás
AZ UNITÁRIUS ISKOLAI SZÍNJÁTSZÁS Az antitrinitárius mozgalom a kezdetektől felkarolta az iskolai színjátékokat. Az 1560-as évek második felétől a köztük és a háromsághívők közt folyó heves szellemi csatározások hamarosan arra ihlették az új tanok védelmezőit, hogy a drámai előadási formát is felhasználják eszméik terjesztésére. így keletkeztek az antitrinitárius vitadrámák, hitvita-paródiák, mint a Disputatio Debreceniensis sive Comoedia Valaszutina (U 1), a Nagyváradi komédia. (U 23) A vitadráma mellett a reformációval meginduló iskolai játék másik kedvelt műfajából, a bibliai drámából is előkerült unitárius részről egy magyar nyelvű töredék, A három ifjú tüzes kemencébe vettetése (U 2). Valószínűleg 1575-ben írták a kolozsvári unitárius iskolában. A biztató kezdetek után hosszú időn át hiányoznak az adatok az unitárius színjátékokról. Csak 1626. március 22-ről van a legközelebbi hírünk, hogy a kolozsvári iskola tanulói a városban időző Bethlen Gábor tiszteletére előadást rendeztek. (U 3) Sem tárgyát, sem címét nem ismerjük. 1627-ben antik témát vittek színre. (U 4) Hosszabb szünet után 1652-ben a bibhai Zsuzsanna történetét mutatták be. (U 5) 1669-ben a Jézus szenvedéséről szóló tragédiát (U 6) és 1680. december 30-án a gyermekgyilkos Heródesről szóló darabot. (U 7) Az unitárius iskoladrámák a kolozsvári kollégiumhoz kapcsolódnak. A XVII. század elszórt adatai után a század végéről folyamatos színjátszó szokásról vannak híreink és emlékeink. 1696-ban latinul és magyarul adnak elő Jézus születéséről szóló darabot. (U 11, 12) 1698-ban szintén két nyelven játszanak a vízözönről, az emberi nem Deucalionnak és Pyrrhának kö-31