Varga László (szek.): Az Eötvös Collegium és a magyar irodalomtörténet. Tanulmányok - Eötvös műhely (Budapest, 2003)
Irodalomszemléletek a Collegiumban
1935-ben József Attila dedikált Medvetánc-kötetet küldött Kodálynak. További személyes kapcsolatukról nem tudunk. Az viszont több mint figyelemre méltó, hogy a költő 1937-ben, a Horváth János szerkesztésében megjelent Magyar versek könyvét a Szép Szóban ismertetve, többek között kifejtette, hogy mivel „a magyar jambus úgyszólván minden más mértéket kiszorított a közönség tudatából [...], ideje volna közönségünk emlékezetébe idézni hagyományos kötött formáink képleteit”.86 Két eset lehetséges: József Attila vagy Négyesynél vagy Kodálynál (talán az 1933-ban megjelent Vallomásban) találkozott ezzel a gondolattal. A széljegyzetekből kiderül, hogy Kodály éppen a „magyaros” hagyománynak megfelelő versfonnákat kereste József Attila kötetében, és csak ezek kapcsán, az eltéréseket észrevételezve említett más mértékeket. Többnyire csak a strófák felépítését azonosította, a kötet lapszáma szerint, például: 263 6. 7. 6. 7 [Nemzett József Áron 263 6 [Ringató] 265 7 [Gyöngy] 267 7.7.4.7 [Marisok] Némelyik tételhez megjegyzést fűzött, például ilyeneket: nem jambus, de idegen [Csókkérés tavasszal] j ambus-deformációk vegyes hanyag kvantitás jambizál trochaizál [A vergődő diák] [Kukoricaföld, Tengerhez] [Végtelen óda] [Őszi alkonyat, Nézem a lámpát, Bánat, Futtám mint a szarvasok, Kedvesem betegen] [Himnusz a borhoz, Az oroszlán idézése, Táncba fognak, Medáliák] HORVÁTH JÁNOS: Magyar versek könyve. József Attila ismertetése: Szép Szó, 1937. július - augusztus. L. JÓZSEF ATTILA: Tanulmányok, cikkek, levelek, 1977, 259. 74