Volter Edina: Magyarország keleti és nyugati határ menti kistérségeinek helyzete és perspektívái a rendszerváltozást követő években - Társadalom- és gazdaságföldrajzi tanulmányok 2. (Budapest, 2008)
6. Esettanulmányok
76 Esettanulmányok KANUSZ Szellemi Iskola Alapítvány. Ezen alapítvány egy egyedi, természetes alapú talajjavító anyagot (bioplazma) gyártó üzemet működtet Ispánkon34. Annak ellenére, hogy a természeti feltételek adottak a kistérségben pl. tönkölybúza, köles, tök (tökmagolaj) termesztésére, mint minden gazdasági vállalkozás, az ökológiai gazdálkodás sem működhet a tőke-technológia-szakértelem-felvevőpiacok egységének megléte nélkül. A Natúrpark Program, a 2002-től funkcionáló Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program reményt adhat arra, hogy sikerül a jövőben a térség hagyományos gazdálkodási formáit megőrizni. A vizsgált térség egyik - ha nem a legértékesebb - természeti erőforrása az erdő. Az erdőgazdálkodás szövetkezeti, magán és társulásos formában történik. A kistérségben 12, ún. erdőbirtokossági társulat működik. A kitermelt faanyagok feldolgozásával több cég is foglalkozik (köztük az Őrségi ÁFÉSZ is), valamint bérfűrészeléssel egyéni vállalkozók. Az őriszentpéteri kistérségben 1999-ben 401 vállalkozás működött, 91 társas és 310 egyéni formában, azaz a megyei működő vállalkozások 2,26, a társas vállalkozások 1,61 és az egyéni vállalkozások 2,51%-a. Ezen részarányok alatta maradnak a lakónépesség szerinti 2,75%-os részesedésnek. A társas vállalkozások vonatkozásában 250 és több főt foglalkoztató cég egyáltalán nem található a térségben, 50-249 fős létszámmal is mindössze két vállalkozás rendelkezett, 10^19 munkaerőt pedig 13 társas vállalkozás alkalmazott. A működő vállalkozások 1000 lakosra jutó száma öt településen: Magyarszombatfán, Öriszentpéteren, Ispánkon, Hegyhátszentjakabon és Őrimagyarósdon haladta meg a kistérségi átlag (55 vállalkozás/1000 lakos) 120%-át 1999-ben, ugyanakkor 11 községben a mutató értéke az átlag 80%-a alatt maradt. A vállalkozások települési szintű fajlagos adatai egyértelműen horizontális egyensúlyhiányt mutatnak a kistérségen belül. Ebből az is következik, hogy a helyi munkalehetőségeket a települési szintű sajátosságok (potenciálok) megléte vagy éppen hiánya határozza meg. Magyarszombatfán a működő vállalkozások 1000 lakosra jutó száma kiemelkedően, közel kétszeresen múlja felül a kistérségi átlagértéket, amelynek hátterében az őrségi falu híres kézműves múltja és jelene áll. „A gerencsérek földjén35” az 1900-as évek elején 38 fazekas dolgozott, és szinte nem is akadt olyan ház, ahol ne élt volna fazekas, vagy ne lett volna köze e mesterséghez. 2000-ben 14 önálló iparengedéllyel rendelkező „gerencsér” vállalkozó (mester) folytatta e kézműves hagyományt. A kistérségben működő vállalkozások 27%-a (110) Öriszentpéteren nyújt munkalehetőséget. Ezek közül több szempontból is kiemelkedik az őriszentpéteri cipőgyár. A szombathelyi Sabaria Cipőgyár őriszentpéteri gyárrészlege 1970-ben jött lére, 70 dolgozóval. Munkahelyteremtő szerepe nélkülözhetetlen volt ezen időszakban a térségben, mert a helyi tennelőszövetkezet, az erdészet, a Magyarszombatfai Kerámiagyár, az Őrségi ÁFÉSZ már nem tudta tovább bővíteni a foglalkoztatást. A felsőrészeket gyártó üzem tulajdonosi helyzetében 1990-ben következett be az első változás, amikor is a gyárral kooperációban álló, svájci MSC Holding Marc cég a Sabariával - őriszentpéteri kezdeményezésre - létrehozta a Sabroy Kft.-t, mint vegyes tulajdonú társaságot. Egy év alatt olyan ugrásszerű termelési, üzleti eredmények születtek, hogy az MSC Holding megvásárolta a Sabaria résztulajdo34 Magyarszombatfán egy ún. natúrfalu (erdei falu) épül az Építészet-Biológiai Egyesület támogatásával. 35 E jelzős szerkezettel illetik Magyarszombatfán (-Gödörházán) kívül a szomszédos Velőmért is.