Volter Edina: Magyarország keleti és nyugati határ menti kistérségeinek helyzete és perspektívái a rendszerváltozást követő években - Társadalom- és gazdaságföldrajzi tanulmányok 2. (Budapest, 2008)
6. Esettanulmányok
98 Esettanulmányok fejlődésére, egyes polgármesterek véleménye szerint a kisvárdai rész jobban fejlődik. Az 1990-es második felében a vállalkozási övezet kedvezményeit is kihasználva bővítette gyáregységét Vásárosnaményban az Interspan Kft., Aranyosapátiban pedig a Kárpát-Hús Kft. megépítette szárazárú-húsüzemét. A vásárosnaményi kistérségben 2001-ben 1733 vállalkozás működött, 426 társas és 1307 egyéni formában, azaz a megyei működő vállalkozások 5,0, a társas vállalkozások 3,7 és az egyéni vállalkozások 5,6%-a. Ezen részarányok alatta maradnak a lakónépesség szerinti 6,6%-os részesedésnek. A társas vállalkozások vonatkozásában 250 és több főt foglalkoztató cég három működött a térségben, 50-249 fős létszámmal 9 rendelkezett, 10-49 munkaerőt pedig 39 társas vállalkozás alkalmazott. A működő vállalkozások 1000 lakosra jutó száma mindösszesen a térségközpontban, Vásárosnaményban haladta meg a kistérségi átlag (45 vállalkozás/1000 lakos) 120%-át 2001-ben nagyon magasan, ugyanakkor 14 községben a mutató értéke mélyen az átlag alatt maradt (3. térkép). Vásárosnaményban a kistérség vállalkozásainak 40%-a működik, szemben a város lakónépességből való 24%-os részesedésével. A vállalkozások települési szintű fajlagos adatai egyértelműen horizontális egyensúlyhiányt mutatnak a kistérségen belül, és rámutatnak a munkahelyteremtés abszolút fontosságára a beregi falvakban. a vásárosnaményi kistérségben, 2001 (Szerk: Czira Tamás 2004.)